Közelebb van a repdeső autók korszaka, mint azt gondolnánk, főleg hogy a nagyvárosokban kezdenek állandósulni a forgalmi dugók, a fokozódó urbanizáció miatt a gépkocsik növekvő száma kezelhetetlen problémává válik, a szén-dioxid-kibocsátás riasztó mértékéről nem is beszélve.
A nagy szmog kezelésére számtalan ötletük van a városok vezetéseinek, Párizsban például év elején a rossz levegő miatt ingyenessé tették rövid időre a tömegközlekedést és a bérbicikli-hálózatot, hogy az emberek legalább három nap erejéig tegyék félre az autójukat, Pekingben pedig némileg kreatívabb megoldással fedték el a probléma súlyát, amikor hatalmas LCD-képernyőkkel szimuláltak napnyugtát, ha már élőben semmi esélyük sincs a járókelőknek megcsodálni azt.
Eduardo Galvani designer valódi zöld forradalmat ígér a városokban, amennyiben megvalósul Fly Citycopter-koncepciója, ugyanis a környezetkímélő szárnyas autók elterjedése jelentősen enyhítheti a CO2-emissziót, lerövidítheti az utazási időt és csökkentheti az utak forgalmát.
A Jetson-család repülő csészealjára hajazó, 6,34 x 5,2 x 5,5 méteres jármű egy teljes család helyett mindössze két személy számára biztosít helyet, súlya 1.11 tonna és maximálisan 193 km/órás sebességgel szeli az eget legfeljebb 3600 méteres magasságig.
A könnyűszerkezetes, szénből, alumíniumból és titánból készült Citycopter elektromos motorja 320 lóerős, lítium-ionos akkumulátora pedig körülbelül 480 km-ig, közel két és fél órán keresztül biztosítja manőverezést a légtérben, mielőtt 6 óra hosszat újra fel kell tölteni, bár cserélhető aksival meghosszabbíthatóak az ingázások, továbbá napelemei segítségével jelentős tartalékot lehet felhalmozni útközben is.
A pilótafülkében egy joystick-al és érintőképernyős panelekkel irányíthatjuk a minikoptert, és bár minden főbb indikátor megtalálható a fedélzetén, a pilótajogosítvány megléte azért elengedhetetlennek tűnik.
A Fly Citycopter a tervek szerint a beindítástól számított egy percen belül már a levegőbe is emelkedne, így nem is annyira légből kapott a Vissza a jövőbe 2. film jóslata, amiben 2015-re teszik a repülő autók megjelenését, a boldogsághoz már csak tényleg Marty McFly önbefűzős cipője és a repülő gördeszkája hiányzik.
Kapcsolódó posztok
Lexus Slide légdeszka – Megérkezett és működik!
Szlovák cég dolgozik a legfejlettebb repülő autón – AeroMobil
Vissza a jövőbe a 400 lóerős DeLorean időgéppel
5 napos repülés, üzemanyag és leszállás nélkül
Ettől a luxusórától elszállsz – HM6 Space Pirate
Vissza a jövőbe: érkezik a 10.000$-os légdeszka
Fitness Tracker feszít már a teniszütőn is
A TAG Heuer luxusmobilja napfénnyel töltődik
GPS alapján lövi be az időzónát az új Seiko Astron karóra
Tsaba
2014. október 19. vasárnap at 20:55
Form over function. A félgömb pilótafülke torzítja a képet, ami leszálláskor nem szerencsés, a függőleges rotor fölösleges, a két emelőrotor aszimmetrikus nyomatékával elégséges fordulékonyságot lehetne elérni. A rotorok alacsony karcsúsága rossz hatásfokot von maga után. A kis átmérő miatt a teljesítmény nagy mértékben korlátozott, a rotorok nem érnek ki a cső faláig, amitől hatékonyabbak lehetnének. A rotorok elhelyezése megint kérdéses, hisz egy gyerek magasságában pörgő légcsavar lapátok nem biztonságosak. Ha már biztonság, akkor kényszerleszállás/zuhanás esetén a plexi gömb elől nem nyújt elég védelmet, legalább egy keret kéne körbe. A rotorok koaxiális elhelyezése a gép tetején, nagyobb átmérővel, biztonságosabb és hatékonyabb lenne. A tetején lévő ?antenna? funkcióját sem értem. A gömb forma közel sem a legaerodinamikusabb, sokkal gazdaságosabb, gépet is lehetne tervezni. Egy játékba/filmbe illene ez a gép, de a valóságban így értelmetlen és életképtelen. A designernek illett volna egy minimális kutatást folytatnia, mielőtt kiadja a rendereket.