A ruandai elnök 18 évnyi munkabérért szállt meg New Yorkban egyetlen éjszakára

Egyáltalán nem pazar cucc, legfeljebb maga a new yorki Mandarin Oriental Hotel az, ahol Paul Kagame ezt a vérlázító dolgot elkövette, amikor a csütörtöki ENSZ nagygyűlésre látogatott és amivel majd a Hotel Ruanda keresésre már nem biztos, hogy holnap/holnapután az azonos című filmet fogja kidobni a Google első helyen….
Minden bizonnyal a hazai politikusok sem bánnak szűkmarkúan a napidíjukkal és külföldi utazásaik során igyekeznek a maximumot kihozni a szállodákból, vacsorákból, ami egy bizonyos mértékig rendben is van, hiszen a reprezentatív funkciónak is meg kell felelni. Sőt talán még az is elfogadható, ha egy nagyobb, tehetősebb ország legelső embere a szállodában az elnöki lakosztályt választja, hiszen ki más lakna az elnöki lakosztályban, mint az elnök, bár valószínűleg több világsztár és dubaii milliárdos tölti napjait ilyen helyeken, mint politikus. Illetve ha nem kell vendégeket fogadni, akkor azért egy jóval kevesebbe kerüli Executive Suite is bőven megteszi.

Nos azzal nem is lenne baj, ha egy elnök az elnöki lakosztályt választja, ha éppen nem a világ egyik legszegényebb országának elnökéről lenne szó, ahol a GDP/fő érték egy tizenötöde a magyarországi adatnak és ahol az átlagfizetés nem éri el a havi 100 dollárt, azaz 20 ezer forintot. Ennek az országnak az elnökökének sikerült kivenni New York egyik legdrágább hotelszobáját, az elnöki lakosztályt a Mandarin Oriental hotelben, mely $20.664 (több mint 4 millió Ft)  egy éjszakára. Ruandában ez egy napi 10-12 órát dolgozó munkás 18 éves keresete, majdnem fél élete, hiszen az országban a születéskor várható élettartam mindössze 56 év. Az elnök általában 10-12 fős küldöttséggel, testőrséggel érkezik, akiket ugyanabban a hotelben szállásolnak el, a Mandarin legolcsóbb szobái is 1000usd/éj áron futnak, így még legalább $10,000-t volt a többiek szállása és ebben persze nincs benne az utiköltség a business osztályon, illetve a fogyasztás, amiben szintén nem fogták vissza magukat.

A Mandarin Oriental New York egyik legdrágább, legmenőbb szállodája. A hotel a Time Warner Center felhőkarcoló tetején, a Central Parktól délnyugatra helyezkedik el, minden szobából, minden irányba paraz kilátást nyújtva Manhattanre, a Fifth Avenue-ra és a parkra.

A 246 m2-es elnöki lakosztály az 53. emeleten helyezkedik el körpanorámát kínálva az egész városra. A lakosztály egy nappaliból, egy ebédlőből, egy gurman konyhából, egy mozambiki fával borított dolgozószobából, egy gőzfürdővel felszerelt fürdőszobából,  és két hálószobából áll. A lakosztályt több mint 20 millió Ft értékű Bang & Olufsen szórakoztató elektronikával pakolták tele köztük egy 162 cm képátlójú Beovision TV és egy öt-zónás Beosound audiorendszer.

Nézzük, hol laktak a többiek: Obama beérte a Waldorf Astoriával, ami New York csupán 26. legjobb szállodája és mindössze 4,5 csillagos. Az elnöki lakosztály itt $10,000, míg egy standard szoba $319.  A brit miniszterelnök David Cameron még visszafogottabb volt 4 csillagos Intercontinental Barclays-ban szállt meg, mely még éppen bekerülhetet NYC legjobb 100 hotelje közé. Itt a lakosztály mindössze $3000, míg egy standard szoba $144. Ez utóbbi New Yorkban kifejezetten olcsónak számít.

Jacob Zuma, Dél-Afrikai köztársaság elnöke a Ritz Carlton-t válaszotatta ($6500/éj), míg a Kabila az elefántcsont-parti vezető Obamához hasonlóan a Waldorfot, de mivel az elnöki lakosztályt már kiadták valakinek…, így beérte egy szerényebb lakosztállyal ($7500/éj).

A ruandai elnök mindent felülmúló pazarlásán persze a britek vannak leginkább felháborodva, hiszen a Nagy-Britania évente 80 millió font segélyt folyósít a szegény afrikai országnak. Joggal vannak kiakadva, amikor látják, hogy hova folyik el a pénz, miközben a ruandai elnök 6x drágább lakosztályban tartózkodik, mint a segélyt nyújtó brit miniszterelnök.