Burjánzó geometria a Prezi új irodájában

By  | 

Nem maradt sokáig üresen a Kirowski Kacsa utcai átköltözése után a Károly körúti iroda. Az új bérlő napjaink legizgalmasabb magyar gyökerű cégeinek egyike, ami minden porcikájában magában hordozza a kreativitás és innováció szellemét. Ennek megfelelően az irodai munkatér, a tárgyalok, a projekt sarkok kialakítása, friss, laza és felszabadult szellemiséget kívánt meg a tervezőktől is. Ráadásul a megrendelő cég egyik vezetője maga is építész. De, kikről is van szó tulajdonképpen?

Az Andrássy úti Ahava üzlet belsőépítészeti munkálatai, egy kocsmabelső, a Ludwig Múzeum „Fényjátékosok” installációja, valamint egy házgyári lakás radikális átalakítása után újabb belsőépítészet munkával jelentkezett a MINUSPLUS stúdió. Erős rendszerszemléletet tükröz, ahogyan épülő épületeik mellett a belsőépítészeti tervezés, illetve a kivitelezés is egyre nagyobb szerepet kap a stúdió életében. Egyébként az Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos tervezők nevével fémjelzett stúdió sokak számára lehet ismerős, ha eszünkbe jut a Janesch Péter munkatársaiként jegyzett Kormányzati Negyed győztes pályázati terve.

A megbízó ezúttal nem  más, mint a hazai kreatív ipar jelenleg legfényesebb csillaga, a hétfejű Power Point-sárkányt legyőző legkisebb királyfi, azaz a PREZI.com. Aki nem ismerné a Prezit, azoknak csak annyit, hogy 2008-ban a Kitchen Budapest fejlesztő laborból indult, hogy leváltsa a képek lineáris egymásutániságát használó, vagyis az úgynevezett slide-alapú prezentációkészítést. A jellegzetes zoom látványvilág, illetve az egyetlen grafikus felületen szerkeszthető képek és szövegek rendszere azóta számos innovációs díjat begyűjtött, a felhasználóinak száma dinamikusan növekszik. A prezi.com nemzetközi fejlesztő gárdájának főhadiszállása Budapest, de Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs és Halácsy Péter alapítók vezetésével a prezi.com budapesti és San-Francisco-i irodája is dinamikus bővülés alatt áll. A nemzetközi fejlesztőcsapathoz folyamatosan várják programozók, designerek jelentkezését.

A prezi.com irodájának tervezését Pozna Anita építésztől (ő a cég egyik alapítójának, Somlai-Fischer Szabolcsnak a párja) vette át a Minusplus, mert időközben a tervezőnő második gyermeke is megszületett. Pozna Anita alapkoncepciója a folyamatos bővítést követő, tarka, színes, különféle léptékekből álló folyamatosan bővülő világ, aminek azonban összefoglaló keretet ad valamiféle geometrikus formákból építkező szabályosság. Egyébként a részek, a keret és az egész ilyetén viszonya, a prezi.com alapstruktúráját is leképezi.
A Minusplus analízisében a prezis munkatársak szeretik a nagy, egyterű irodát, de a prezi.com vezetői azt is szeretnék, ha a közvetlen munkakörnyezet valamiféle intimitást biztosítana a most 35 fős iroda munkatársainak.
A tervezők válaszának központi eleme a karakteres növényesítés, egyfajta élő növényfelület kialakítása, ami organikusan, élő módon mutatja meg az állandó változatos, színes és folyamatosan átalakulás természetrajzát. Az asztalánál ülő ember eltűnik a „dzsungelben”, de mikor felnéz, feláll a monitor elől, akkor  munkatársai, az alkotó kollektíva képe fogadja. A növényeket fogadó, szürkéskék polc-paraván rendszer geometrikus moduljai résnyi átlátásokat adnak és helyet biztosítanak az éppen használt tárgyaknak is. Ezekbe az összeépített, ki-be forduló hasábokba kerültek beültetésre a virágok, amiről a későbbiekben még lesz szó. Így egyfajta élő, de funkcionálisan is használható membránok osztják fel az asztalcsoportokat, amelyek székei, munkafelületei vállaltan  visszafogott megjelenésűek. A növény-bútor rendszer kiszolgálja a munkacsoportok közötti mobilitás igényét is.

A Károly körútról érkezőt a tágas, világos lépcsőház korlátjairól lefutó borostyán és persze a lépcsőházban tárolt kerékpárok látványa fogadja. A felső szintre felérve és jobbra fordulva az érkezőt az igencsak multifunkcionális étkező-, előadó-, játék-, zene-, konferencia-, buliszoba fogadja, ami szinte teljes egészében Pozna Anita elképzeléseit mutatja. Balra fordulva az irodatérbe jutunk.

A nagy irodatérben az árnyékolókkal ellátott ablakos homlokzatra merőlegesen szerveződnek az asztalcsoportok, de a burjánzó növényzet miatt szinte nem is érzékelhető bútorok sűrűsége.
A belépőt a nemezből készült egyedi Prezi-szőnyeg, cipőtároló és ruhaakasztó puha felületei által definiált látvány fogadja, illetve a szintén nemezből készített, egyedi, függesztett könyvespolc és az alatta lévő ülőbútor, ami tároló is egyben.

Folytatás a tovább után….


Beljebb lépve a munkatér közlekedő tengelyében két tárgyaló szoba mellett haladunk el. A tárgyalók üvegtégla falában felfedezem kedvencemet, a Velencei Építészeti Biennálé re:Orient installációjából ideszármazott, műgyantatéglába öntött elektromos plüss cicát is.
A két zártabb iroda között talált a Minusplus helyet egy köztes, puha, belakható térnek, ahol még „puhább”, szabadabb környezetben lehet programozni. Ezt is zöldre hangolták a tervezők. Növénnyel futtatott rácsfal választja le az iroda teréből, műfű padló és babzsák fotelek vannak benne.

A növényekkel kapcsolatban olvassuk el Udvardy „kertész bácsi” Jenő gondolatait, amit változatlan formában közlünk: „Amikor a Kréta korszakból itt maradt Cycas pálmát ültettem a Prezi irodájában, a növény és a környezet bizarr ellentmondása önkéntelenül Osthanes görög bölcs híres gondolatát idézte fel bennem: “E physis te physei terpetai” – „A természet a természetnek örül.” Kétezer évvel később a rózsakeresztes Robert Fludd úgy magyarázta ezt a metaforát, hogy az ember ugyanúgy része a természetnek, mint a többi teremtmény, és atavisztikus rajongással próbálja magát visszatornászni az „elveszett paradicsomba.” Soha nem volt ez a vágy aktuálisabb, mint most a XXI. században. Menetrendszerűen közlekedünk a világűrben, a fiatalok otthon érzik magukat a virtuális világban, de fogalmunk sincs arról az elképzelhetetlenül változatos és káprázatos szépségeket tartalmazó élővilágról, ami itt a Földön körülvesz minket. Fogalmunk sincs azokról a döbbenetes célszerűséggel megtervezett összefüggésekről, melyek egyetlen és tökéletes rendszerbe foglalják a bolygó élő és élettelen elemeit.
Mindezeket azért írom le, mert úgy érzem minden hely, még egy kaliforniai- magyar informatikai startup irodája is alkalmas arra, hogy hangoztassuk az élő természet szépségét és az embernek azt a kötelességét, hogy ezt a csodát megőrizze a maga tökéletességében. A Prezi.com munkatársai mostantól nap mint nap tapintható közelségből tapasztalhatják meg az együttélés örömét eme miniatűr ökoszisztémával.”

Szöveg: Minusplus, Udvardy Jenő, Martinkó József
Fotó©Udvardy Dávid: DavidUdvardyPhoto.com

5 hozzászólás

  1. M

    2011. augusztus 7. vasárnap at 12:47

    Azért a prezit ennyire fényezni nem kéne. Tényleg jópofa, elsőre. Amikor az ember egymás után 5 ugyanolyan prezentációt megnéz, amiben összevissza forog minden és a végén már dobnád ki a taccsot a projector elött, elkezded értékelni, hogy a sima prezentációk miért jók, h “unalmasak”.

  2. dtm

    2011. augusztus 7. vasárnap at 22:17

    a zoom fontos ha szemléltetni akarsz, az animációt meg úgy kell elkészíteni hogy élvezhető legyen és ne ugráljon össze vissza

  3. Géza

    2011. augusztus 10. szerda at 13:06

    Ha 5 ugyanolyant nézel meg, akkor valóban uncsi. Viszont ha te magad készítesz egyet kellő kreativitással, akkor az biztosan nem lesz az. Én is így tettem. :)

  4. Géza

    2011. augusztus 10. szerda at 13:08

    Kiegészítés: Lássuk már meg a pozitívat is a dolgokban. Egy magyar cég, aki lenyomta a MS egy alkalmazását… Én személy szerint nagyon büszke vagyok rájuk.

  5. Kristóf

    2011. október 10. hétfő at 09:08

    Tudni kell használni, csakúgy min a MS-ét is.
    …és szerintem is jobb a Prezi, de most nem erről szól a cikk. :)