Hyperloop: Elon Musk publikálta a teleport dokumentációját

Elon Musk ígéretéhez híven tengerentúli idő szerint hétfő este publikálta a Hyperloopról alkotott eddigi elképzeléseit. A Hyperloop, a középtávolságú közlekedést hivatott forradalmasítani. A koncepció szerint egy csőben, vákuumalagútban száguldó kapszulák 1200 km/h végsebességgel, 30 perc alatt szállítanának utasokat a San Francisco – Los Angeles közötti 600 km-es távon.

A hétfőn publikált dokumentáció ábrákkal, számításokkal, költségvetéssel 57 oldalon foglalja össze Elon Musk eddigi elképzeléseit. Az első 5 oldalon megpróbálja konyhanyelven összefoglalni a koncepció lényegét, majd egy egyébként nem sokkal bonyolultabb, lényegesen részletesebb, technikai jellegű leírás következik, számokkal, az elképzeléseket számításokkal is alátámasztva.

A bevezetőből többek között kiderül az egész projekt indíttatása. Pár éve kiírták a pályázatot a San Francisco – Los Angeles gyorsvasút megtervezésére. A nemrég elfogadott és megvalósítására kiírt terv azonban széleskörű csalódást keltett, ugyanis a Kalifornia gyorsvasút néven emlegetett vonal a megvalósítás km költségét tekintve a világ legdrágább gyorsvasútja lenne, miközben sebességben jóval elmaradna a jelenleg már mindennapi üzemben működő megoldásoktól. Mindössze 264 km/h átlagsebességet és 2ó 38p menetidőt ígér $105-os jegyáron (egy irányba). Repülővel jelenleg $158 egy retúrjegy, míg autóval $115-os benzinköltséggel lehet megfordulni. Elon Musk ezt elfogadhatatlannak tartja. Az általa javasolt Hyperloop 1200 km/h végsebességgel, 30p menetidővel és $20-os (!!!) menetjeggyel számol.

A korábbi találgatásokkal szemben pár változás, illetve új infó, megoldandó problémák, ami az 57 oldalas PDF-ből kiderül:

• max. 1500 km-re lévő nagyvárosok összekötésére lenne ideális (nagyobb távokon a szuperszonikus repülés nyerne)
• Nem fúrnának 600 km-es alagutat, hanem függővasúthoz hasonlóan 6-30 méter magas oszlopokon haladna végig, mindössze 24,5km fúrt alagútra lenne szükség
• Teljesen légmentes vákuum alagút kihúzva, pneumatikus alagút kihúzva, egy alacsony légnyomású, légsűrűségű cső ami elképzelhető
• A Kantrowitz korlát is felvet pár problémát, ha a kapszula szinte kitölti a csövet, akkor tolja maga előtt a levegőt nem lehetséges az elvárt sebességű száguldás, nagy átmérőjű cső építése pedig nem igazán gazdaságos. Elon javaslata kompresszor, ami a kapszula elején beszívja a végén kifújja a levegőt. Ezzel egy másik problémát is megoldana egy csapásra. Ilyen sebességnél kerekeknek nincs értelme, a mágneses lebegtetésű pálya drága, egy speciális légpárna lehet a megoldás.
• Következő kérdés a meghajtás. A kapszula nem tudna akkora aksit magán cipelni, ami ekkora távon kitartana, javaslat a külső motor, hasonló, amit a Tesla S modellben is használnak, csak kiterítve. Ez adna egy lökést a kapszulának 100 km-ként, azaz mindössze 5-6 db-ra lenne szükség a teljes 600 km-es pályán.
• 30-120 másodpercenként indulna egy-egy 28 utast szállít kapszula, óránként 840, évente 7,4 millió embert tudna szállítani, becsült megvalósítási költség 6 milliárd dollár, 20 dolláros menetjeggyel 20 éves megtérülés
• A kapszulák követési távolsága 37 km lenne, csúcsidőben 40 kapszula száguldozna folyamatosan
• Két típusú kapszula készülhet: egy személyszállító (28 fő) és egy személyek (28 fő) mellett 3 db személyautó szállítására is alkalmas modell
• A Hyperloop csőben 100 Pa lenne a légnyomás, így a légellenállás az ezrede lenne a tengerszinthez képest, kb. mintha 30.000 méteren repülnénk, a kapszula így közel hangsebességre gyorsulhatna

• A kapszulákban az utastér elég szűkös lenne, a kapszula tervezett szélessége mindössze 135 cm, magassága 110 cm. Azaz oldalról kellene beszállni és félig fekvő pózban, hátradöntött üléstámlával bemászni. Ilyen sebességnél toalett és WC mászkálás sincs. 30 perc, mondjuk nem hosszú idő, de kínos lehet félúton egy baleset.
• A kapszula önsúlya 3100 kg, de a 28 utassal megpakolva is elég lenne 135 lóerő teljesítmény a légellenállás leküzdésére.
• A kompresszorok javasolt teljesítménye: 436 lóerő.
• Egy kapszula becsült gyártási költsége: $1.350.000 (305 millió Ft)

• A pálya, a cső tervezett átmérője: 223 cm. Kapszula / cső keresztmetszet terület aránya: 36%, átmérő arány 60%
• Nem a föld alatt, hanem 6-30 méter magas pilléreken futna a pálya. 30 méterenként egy, összesen 25.000 oszlop.
• A számítások szerint a 25.000 cölöpre szerelt napkollektor 2,5-3x annyi energiát tudna előállítani, mint a Hyperloop szükséglete.
• A Szilícium-völgyben és Los Angeles környékén lenne pár „kanyargósabb” szakasz (kanyarsugár 1,6km alatt), lakott terület, ahol csak 480 km/h sebességig gyorsulna a Hyperloop. Egyik tervezési korlát, hogy a pálya egyetlen szakaszán sem hathat 0,5g oldalirányú gyorsulásnál nagyobb erőhatás az utasokra. Mondjuk ez sem kevés.
• Az egyenes szakaszra érve (min. kanyarsugár 4,8km felett) a Hyperloop max. 1g mellett 1200 km/h sebességig gyorsítaná a kapszulákat.
• Míg a kapszulák összköltsége, mindössze 54 millió dollár (12 Mrd Ft), addig a pálya megépítésének becsült költsége ennek százszorosa 5,4 milliárd dollár (1200 Mrd Ft). Ha a 7,2 km hosszú 4-es metró 452 milliárdjához hasonlítjuk, akkor eléggé utópisztikus tervnek tűnik.

A tévedés, félreértelmezés jogát fenntartjuk, az építő hozzászólásokat, szakértő korrekciókat szívesen fogadjuk kommentben!