Hyperloop: Elon Musk publikálta a teleport dokumentációját

By  | 

Elon Musk ígéretéhez híven tengerentúli idő szerint hétfő este publikálta a Hyperloopról alkotott eddigi elképzeléseit. A Hyperloop, a középtávolságú közlekedést hivatott forradalmasítani. A koncepció szerint egy csőben, vákuumalagútban száguldó kapszulák 1200 km/h végsebességgel, 30 perc alatt szállítanának utasokat a San Francisco – Los Angeles közötti 600 km-es távon.

elon_musk_hyperloop_01b

A hétfőn publikált dokumentáció ábrákkal, számításokkal, költségvetéssel 57 oldalon foglalja össze Elon Musk eddigi elképzeléseit. Az első 5 oldalon megpróbálja konyhanyelven összefoglalni a koncepció lényegét, majd egy egyébként nem sokkal bonyolultabb, lényegesen részletesebb, technikai jellegű leírás következik, számokkal, az elképzeléseket számításokkal is alátámasztva.

A bevezetőből többek között kiderül az egész projekt indíttatása. Pár éve kiírták a pályázatot a San Francisco – Los Angeles gyorsvasút megtervezésére. A nemrég elfogadott és megvalósítására kiírt terv azonban széleskörű csalódást keltett, ugyanis a Kalifornia gyorsvasút néven emlegetett vonal a megvalósítás km költségét tekintve a világ legdrágább gyorsvasútja lenne, miközben sebességben jóval elmaradna a jelenleg már mindennapi üzemben működő megoldásoktól. Mindössze 264 km/h átlagsebességet és 2ó 38p menetidőt ígér $105-os jegyáron (egy irányba). Repülővel jelenleg $158 egy retúrjegy, míg autóval $115-os benzinköltséggel lehet megfordulni. Elon Musk ezt elfogadhatatlannak tartja. Az általa javasolt Hyperloop 1200 km/h végsebességgel, 30p menetidővel és $20-os (!!!) menetjeggyel számol.

elon_musk_hyperloop_02

A korábbi találgatásokkal szemben pár változás, illetve új infó, megoldandó problémák, ami az 57 oldalas PDF-ből kiderül:

  • max. 1500 km-re lévő nagyvárosok összekötésére lenne ideális (nagyobb távokon a szuperszonikus repülés nyerne)
  • Nem fúrnának 600 km-es alagutat, hanem függővasúthoz hasonlóan 6-30 méter magas oszlopokon haladna végig, mindössze 24,5km fúrt alagútra lenne szükség
  • Teljesen légmentes vákuum alagút kihúzva, pneumatikus alagút kihúzva, egy alacsony légnyomású, légsűrűségű cső ami elképzelhető
  • A Kantrowitz korlát is felvet pár problémát, ha a kapszula szinte kitölti a csövet, akkor tolja maga előtt a levegőt nem lehetséges az elvárt sebességű száguldás, nagy átmérőjű cső építése pedig nem igazán gazdaságos. Elon javaslata kompresszor, ami a kapszula elején beszívja a végén kifújja a levegőt. Ezzel egy másik problémát is megoldana egy csapásra. Ilyen sebességnél kerekeknek nincs értelme, a mágneses lebegtetésű pálya drága, egy speciális légpárna lehet a megoldás.
  • Következő kérdés a meghajtás. A kapszula nem tudna akkora aksit magán cipelni, ami ekkora távon kitartana, javaslat a külső motor, hasonló, amit a Tesla S modellben is használnak, csak kiterítve. Ez adna egy lökést a kapszulának 100 km-ként, azaz mindössze 5-6 db-ra lenne szükség a teljes 600 km-es pályán.
  • 30-120 másodpercenként indulna egy-egy 28 utast szállít kapszula, óránként 840, évente 7,4 millió embert tudna szállítani, becsült megvalósítási költség 6 milliárd dollár, 20 dolláros menetjeggyel 20 éves megtérülés
  • A kapszulák követési távolsága 37 km lenne, csúcsidőben 40 kapszula száguldozna folyamatosan
  • Két típusú kapszula készülhet: egy személyszállító (28 fő) és egy személyek (28 fő) mellett 3 db személyautó szállítására is alkalmas modell
  • A Hyperloop csőben 100 Pa lenne a légnyomás, így a légellenállás az ezrede lenne a tengerszinthez képest, kb. mintha 30.000 méteren repülnénk, a kapszula így közel hangsebességre gyorsulhatna

elon_musk_hyperloop_01

  • A kapszulákban az utastér elég szűkös lenne, a kapszula tervezett szélessége mindössze 135 cm, magassága 110 cm. Azaz oldalról kellene beszállni és félig fekvő pózban, hátradöntött üléstámlával bemászni. Ilyen sebességnél toalett és WC mászkálás sincs. 30 perc, mondjuk nem hosszú idő, de kínos lehet félúton egy baleset.
  • A kapszula önsúlya 3100 kg, de a 28 utassal megpakolva is elég lenne 135 lóerő teljesítmény a légellenállás leküzdésére.
  • A kompresszorok javasolt teljesítménye: 436 lóerő.
  • Egy kapszula becsült gyártási költsége: $1.350.000 (305 millió Ft)

elon_musk_hyperloop_05

  • A pálya, a cső tervezett átmérője: 223 cm. Kapszula / cső keresztmetszet terület aránya: 36%, átmérő arány 60%
  • Nem a föld alatt, hanem 6-30 méter magas pilléreken futna a pálya. 30 méterenként egy, összesen 25.000 oszlop.
  • A számítások szerint a 25.000 cölöpre szerelt napkollektor 2,5-3x annyi energiát tudna előállítani, mint a Hyperloop szükséglete.
  • A Szilícium-völgyben és Los Angeles környékén lenne pár „kanyargósabb” szakasz (kanyarsugár 1,6km alatt), lakott terület, ahol csak 480 km/h sebességig gyorsulna a Hyperloop. Egyik tervezési korlát, hogy a pálya egyetlen szakaszán sem hathat 0,5g oldalirányú gyorsulásnál nagyobb erőhatás az utasokra. Mondjuk ez sem kevés.
  • Az egyenes szakaszra érve (min. kanyarsugár 4,8km felett) a Hyperloop max. 1g mellett 1200 km/h sebességig gyorsítaná a kapszulákat.
  • Míg a kapszulák összköltsége, mindössze 54 millió dollár (12 Mrd Ft), addig a pálya megépítésének becsült költsége ennek százszorosa 5,4 milliárd dollár (1200 Mrd Ft). Ha a 7,2 km hosszú 4-es metró 452 milliárdjához hasonlítjuk, akkor eléggé utópisztikus tervnek tűnik.

A tévedés, félreértelmezés jogát fenntartjuk, az építő hozzászólásokat, szakértő korrekciókat szívesen fogadjuk kommentben!

elon_musk_hyperloop_04

 

10 hozzászólás

  1. homa

    2013. augusztus 14. szerda at 20:04

    Nos ha megvalósítható, hülyeség lenne kihagyniuk. Az oszlopokra szerelt napkollektor pedig nagyon tetszetős, és még akkor több energiát is ad, mint kell. Ha megéri hajrá!!!

  2. Pogi

    2013. augusztus 14. szerda at 20:33

    Hmmm szerintem, nem gondolta végig…1 apró momentum…ebben a kapszula átmérőben milyen kocsit is szállitana amiből 3 is elfér….alapgondolat jó….részletek lufi szintüek :D

  3. p4t4

    2013. augusztus 15. csütörtök at 09:06

    Pogi: Olvasd végig… megéri. Idézet az anyagból. Ha tudsz angolul akkor nem gond:
    “The passenger plus vehicle version of the Hyperloop capsule has an increased
    frontal area of 43 ft2 (4.0 m2), not including any propulsion or suspension
    components. This accounts for enough width to fit a vehicle as large as the
    Tesla Model X.”

  4. Miszter Geriszon

    2013. augusztus 15. csütörtök at 11:58

    Szerintem egy zseni a csávó, hatalmas ötlet.
    Ha ez kész lesz, már ezért érdemes kimenni az USA-ba, hogy kipróbáljam.

  5. T

    2013. augusztus 15. csütörtök at 23:15

    Ötletnek azért annyira nem nagy szám. Ha belegondol az ember, hogy milyen iszonyatosan nagy energia kell a légellenállás leküzdésére azonnal adja magát ez a megoldás.
    Inkább csak bátor és merész. Szerintem a költségeket viszont alábecsüli. Elég komoly technológiára lenne szükség ahhoz, hogy ezt a hatalmas nyomáskülönbséget kibírják az illesztések. És hátrány még, hogy nincsenek köztes megállók. Így nem egy hatásos alternatívája a repülőnek. Nem olvastam el a dokumentációt, de szinte kizártnak tartom, hogy ez a költség tartalmazza a előkészületekkel, tervezéssel és engedélyeztetéssel járó költségeket.

  6. Llew

    2013. augusztus 16. péntek at 18:42

    Ez a kocsi szállítós kérdés valahol szerintem is sánított, így belenéztem a pdf-be. Abban viszont már rögtön egy külön utas (2,23 m) és egy utas+kocsi (3,30 m) csőről beszélnek. Így viszont már dupla költséggel lehet ugye számolni, ami már azért nem mindegy.

  7. Ödönke

    2013. augusztus 23. péntek at 09:22

    Azt nem értem hogy miért szállítanának személyautót? Bárhol tudsz bérelni, gyakorlatilag bármilyet, nem értem miért lenne jó ennyi pénzt rááldozni egy plusz autószállító csőre….

  8. póz péter

    2013. augusztus 28. szerda at 09:25

    Amennyire én tudom az engedélyeztetésnél nem elhanyagolandó szempont a menekülési útvonal. Azzal mi lesz? Azért csak ezt is mechanikai szerkezet hozza mozgásba, azok pedig elromlanak néhanpján. Ha egy ilyen behal félúton, akkor se előre, se hátra? Amúgy tetszik az ötlet, remélem megérjük, hogy ha csóró kis országunkban nem is, de Európában valahol elterjedjen ez a technika.

  9. Gyula

    2013. október 6. vasárnap at 19:59

    Nekem is az jutott eszembe, hogy egyrészt annyi levegőt kiszívni, és tartani a nyomást miközben fél percenként beszáll 28 utas, amit szintén nehezen tudok elképzelni, és akkor csak úgy elindul, nem kell várni a beszálláskor visszaszökő levegő kiszívására. Aztán ha valami baleset lenne akkor kb. így járt, mert ha benn marad, és jó a szigetelés akkor megfullad, ha kimegy vagy rossz a szigetelés akkor az alacsony nyomás és oxigénhiány vagy robbanásszerű dekompresszió áldozata lesz. De szerintem annyira a repülőhöz akarják hasonlítani, hogy ezt a kockázatot nem nézik. Már pedig ha az embereket nem is nézik, ha csak az egyik végén lehet bemenni, ha hiba van, akkor a javítás rengeteg kiesést jelent. Ha nem lenne baleset, csak nem jutna el a következő löketig, mert nőtt a nyomás valamiért, vagy öregszik az akku, akkor azt nem lenne egyszerű elindítani még akkor se, ha egyből ott lennének. Aztán ha fél percnyire megy mögötte a másik, akkor nem igazán fog megállni időbe, és nekimegy.

  10. gereblyepörkölt

    2014. március 9. vasárnap at 22:11

    Engem az érdekelne, hogy honnan szopta elő ezeket a számokat, amiket a doksiban leírt. Pl. ott a pneumatikai kapcsolásban lévő tömegáramokat nem lehet hasból beírni (vagyis lehet, csak nincs értelme). Úgyhogy engem az előzetes kalkulációk érdekelnének, ha már “open-source” a dolog, de sajnos azóta se hallottam róla többet, így kb. lufi az egész, az USA nagysebességű vasúti terveivel együtt.