Kínzó csend – süketszoba design

By  | 

suketszoba_1

Az óriás kék tüskés mennyezet és falak bármelyik sci-fi-ben vagy kortárs művészetek múzeumában megállnák a helyüket, sőt még valami középkori kínzóeszközt is be lehet képzelni, ahogy a padló és a plafon szép, lassan, de annál fenyegetőbben közelítenek egymáshoz, hogy végül krumplinyomóként végezzenek az ide bezárt áldozattal.

suketszoba_2
Persze szó sincs vérengzésről. A Vasarely-t megszégyenítő mintázatok, alakzatok a dán műszaki egyetem süketszobájában találhatóak (fenti kép). Egy totál csendesnek tűnő helyiségben, mondjuk egy könyvtárban 30 dB körül van a hangnyomás, míg egy ilyen speciális hangelnyelő elemekkel telepakolt és geometriailag is a hang-, rádió és mikrohullámok elnyelésére kialakított süketszobában általában 10 dB alatt. A szoba a hangok 99,9%-át elnyeli, teljesen visszhangmentes. 30 perc után az emberek többsége elkezd hallucinálni, 45 percnél meg általában senki sem bírja tovább – hiába tűnik nyugodt környezetnek, ahol minden zavaró tényező kizárható – így mégiscsak jól hasznosítható kínzókamraként is, csak nem úgy, hanem így. suketszoba_hangelnyeles_16

Hivatalos Guinness rekord szerint a legcsendesebb süketszoba az amerikai Orfield laboratórium terme, ahol -9,4 dB a hivatalosan mért hangnyomás, míg a nem hivatalos rekordot a Salford Egyetem tartja -12,4 dB csendes szobájával. 0 dB az emberi hallásküszöb (egy rovar elrepülésének zaja 3 méterről), de mivel viszonyszámról van szó, (aminek az egyébként a logaritmikus skálája megfelel az emberi halló- és látószerv működésének), így ha mínusz 10 dB-es értéket próbáljuk értelmezni, akkor azt mondhatjuk, hogy fele olyan „hangos”, mint a 0 dB, vagy 1/16-a egy 30 dB-es könyvtárszoba „zajának”.

suketszoba_hangelnyeles_24

Az ilyen süketszobákat általában különböző akusztikai kísérletekre használják, illetve különböző készülékek zajkibocsátását tesztelik, legyen az egy Lotus Evora 414E REEVolution „motorhangja” vagy egy high-end hangfal. És persze nem minden az, aminek látszik: az éles acéltüskék látszatát keltő fenyegetően meredező piramisok valójában speciális habosított hangelnyelő anyagból kifaragott képződmények, a művészi, esztétikus megjelenés pedig csupán a véletlen műve, hiszen megtervezésükkor a design a legkevésbé sem számított. 100% funkcionalitásról, céleszközről van itt szó.

suketszoba_hangelnyeles_30

A süketszobák kialakításánál két cél lebeg a mérnökök szeme előtt:

Egyrészt a maximális zajelnyelés: ez nem hangszigetelést jelent, hanem a visszaverődés, azaz a visszhang minimálisra (lehetőleg minél közelebb a nullához) csökkentését jelenti. Biztos már mindenki hallott a legolcsóbb megoldásról, azaz kőzetgyapottal, kvarchomokkal vagy légbuborékos habszerű anyaggal töltött méteres tüskék helyett, ha szimplán üres tojástartó dobozokkal borítjuk be a nappali falát, akkor máris jelentős házimozi hangzásbeli javulást érhetünk el egy berendezés nélküli üresen kongó szobához képest. Persze csodát ne várjunk ettől, professzionális célra vagy esztétikai szempontok miatt léteznek nagyságrendekkel hatékonyabb és szebb megoldások.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Másrészt igyekeznek a süketszobát (akusztikai szempontból) minél inkább elszigetelni a külvilágtól, hangszigetelni, hogy semmiféle külső zaj ne szűrődhessen be, ami a mérést befolyásolhatná. A szakemberek persze itt sem viccelnek. Van olyan süketszoba, ami a föld alatt van egy betonbunkerben, vagy a méretéből adódóan inkább beton hangárban és ezen belül van még egy, magát a süketszobát tartalmazó helyiség, izmos rugókon felfüggesztve szinte lebeg, hogy a Föld rezgéseit se adja tovább.

suketszoba_hangelnyeles_05

Süketszobában nem csak hanghullámokat, de mikrohullámot vagy rádióhullámokat kibocsátó eszközöket is lehet tesztelni, így nem meglepő, hogy az Apple-nek is van pár ilyen tüskékkel telepakolt terme, pontosan 17 darab. Anno az iPhone 4 antennaproblémája megoldása mellett futó PR kampány részeként az amúgy titkolózó Apple a sajtónak is betekintést engedett pár ilyen terembe, ahol az antennánk tesztelése is történt.

suketszoba_hangelnyeles_06

5 hozzászólás

  1. Botond

    2013. június 21. péntek at 00:11

    Hello,
    had javítsalak ki és kérlek ne vedd rossz néven.
    -3 dB jelenti a “fele” akkora hangerőt.
    -10 dB valójában 3 + 3 + 3 + 1, vagyis a 1/2 * 1/2 * 1/2 * (1/2*2/3)-ad része
    vagyis kb az 1/9-ed része, ami elég messze van a “felé”től.

    Külön köszönöm azonban, hogy helyesen írod a deci Bell-t (dB) és kitértél arra, hogy logaritmikus skáláról van szó.

    Üdv

    • vizzitor

      2013. június 21. péntek at 23:36

      Hello,
      Nem vagyok fizikus, szaki a témában, így több forrásból is tájékozódtam, mielőtt leírtam azt a bekezdést és a saját értelmezésem szerint nekem az jött le röviden, hogy 3 szám/mértékegység van, amit kevernek az emberek:

      1. hangnyomásban 6 decibelenként van duplázódás

      2. ha a hangfal teljesítményét nézzük, arra írják a 3-at, ami Te is, azaz 3dB növekedéshez kétszer nagyobb teljesítményű (50=>100W) hangfal kell

      3. a 10 dB-enkénti duplázódás, amit én is írtam, az a loudness, az emberi fül által érzékelt hangosság, így jónak tűnik szerintem

      ebből indultam ki, ezek alapján írtam:
      ————-
      It’s often necessary to estimate how much a sound level changes. Our ears interpret a wide range of sound amplitudes, volume or loudness as change in level and change in loudness. The decibel is a very convenient unit for measuring signal levels in electronic circuits or sound pressure levels in air. However, changes in the loudness of sounds as perceived by our ears do not conform exactly to the corresponding changes in sound pressure level. Loudness is the quality of a sound that is the primary psychological correlation of physical strength (amplitude). Loudness, a subjective feeling, is often confused with objective measures of sound pressure level SPL such as decibels.

      Definitions:
      Sound level or noise level − a physical quantity measured with measuring instruments.
      Loudness − a psycho-physical sensation perceived by the human auditory perception or the human ear/brain mechanism.
      We are toldby psycho-acousticians that a level 10 dB greater usually means “double the loudness” or “twice as loud”.
      Decibel − one-tenth of a bel, which is the logarithm of the ratio of any two energy-like quantities or field-like quantities.

      Ratio doubling means:
      A sound pressure level +6 dB SPL,
      a power level of +3 dB,
      an electric voltage level of +6 dB,
      a loudness level +10 dB,
      10 dB more SPL means 10 times increase in amplifier gain (amplification).

      In the newsgroups these often misunderstood statements are explained rather less accurately. Decibels can also mean dBSPL or dBA, while a level change is always in dB. The perceived loudness of the sound depends on several factors: the amplitude, the sound pressure level, the frequency, and the time behaviour of the sound. A typical question on the internet: “Is 3 dB or 6 dB double the loudness?”

      Answer: “It is neither 3 dB, nor 6 dB – it is closer to 10 dB”.

      forrás + kalkulátorok:
      http://www.sengpielaudio.com/calculator-levelchange.htm

  2. Pingback: Süketszoba - Hangtárnok

  3. Gajdatsy Peter

    2013. június 25. kedd at 17:47

    Szijasztok!
    Vizzitor, jol osszeszedted a cikket, jo volt olvasni! Gratula! :)

    A 3dB/6dB tisztazasara: a decibel egy teljesitmeny alapu viszonyszam, azaz mindig egy teljesitmeny jellegu dolgot mutat. Emiatt, ha pl hangnyomas eseten, a hangnyomas negyzete aranyos a teljesitmennyel. Tehat, ha a hangnyomast megduplazod, akkor a teljesitmeny a negyszeresere no. Ezert lesz 6dB a valtozas. A 3dB jelenti a ketszeres energiat.

    A 10dB-vel kapcsolatban: a fulunk nem energiat erzekel, hanem hangerosseget, ami egy szubjektiv mennyiseg es egy csomo tenyezotol fugg. Emiatt van az, hogy bar a 10dB-es lepes 10x-es energiat jelent, megis a fulunk ezt erzekeli ketszer olyan hangosnak. (http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/sound/loud.html)
    Pontosan, ahogy a hozzaszolasodban is irtad!

    Remelem ezek segitettek tisztazni a dolgokat! Udv,
    Peter (okl. villamosmernok)

  4. Király

    2013. június 29. szombat at 13:54