Még 2011 végén került a köztudatba , hogy a Samsung az Intellel megpróbálja egy kicsit felpezsdíteni a mobilpiacot, és egy új Linux alapokon nyugvó mobil operációs rendszer fejlesztésébe kezdtek Tizen néven. A törekvés fő támogatói elsősorban a LiMo alapítvány, vagyis a Linux Mobile Foundation-be tömörült közel 50 cég és a nagy mobilszolgáltatók, mint például a Vodafone, a France Telecom és a japán DoCoMo, akik nem feltétlenül csak iOS vagy Android-alapokon képzelnék el a jövő okostelefonjait.
A mobilpiacon a Google és az Apple jelenlegi túlsúlya már-már nyomasztó, mintegy 90%-os a 2012. harmadik negyedévi adatok alapján, és ebbe érdemben a Windows Phone sem tudott még beleszólni, viszont a szolgáltatók érthető módon nem szeretnének a végtelenségig függeni a két amerikai cégóriástól és azok rendszereitől, hanem többek között saját szolgáltatáscsomagokkal (online shopping-alkalmazásokkal, szolgáltató-specifikus termékekkel) kívánnának a majdani teljesen nyílt forráskódú felületen is előrukkolni. Itt fontos megjegyezni, hogy bár az Android is Linux-kernel fölött fut, mégsem tekintik teljesen nyílt rendszernek, elsősorban a különböző Google-appok és a keresőóriáshoz kötődő policy-k miatt.
A DoCoMo amúgy az egyetlen japán szolgáltató a három nagy közül, aki nem forgalmazza például az iPhone-t a szigetországban, nem is csoda, hogy egyre fogy az előfizetőinek a száma, így ők a Tizen-től várják a kedvezőtlen trend megfordulását.
A Samsung számára az elsőrendű prioritásnak jelenleg a Galaxy S4-csúcsmobil tűnik a februári Mobile World Congress közeledtével, ám azért jópár más projektet is a tűzben tartanak, a saját Bada-okstelefonos platformjukat is folyamatosan csiszolgatják, a Tizen-en kívül a Windows Phone felé is erősen kacsintgatnak, valamint számítani lehet a részükről további bejelentésekre az idei CES-en.
A Tizen tehát elsősorban a két nagy mobil operációs rendszertől lenne független, fő komponensei a Linux kernel, az Enlightenment Foundation Libraries (EFL) és a WebKit runtime, azonkívül erősen a HTML5-szabványra épül, rugalmas jQuery-környezetet biztosít majd az alkalmazás-fejlesztőknek, továbbá az okostelefonokon kívül tabletek, autós fedélzeti rendszerek és Smart TV-k felületeként is funkcionálna.
Az ambíciózus fejlesztést persze nagyon sok tényező bizonytalanná teszi, egyebek mellett a Samsung és az Intel nyomására nem is biztos, hogy annyira függetlenek lennének, másrészt a nulláról indított fejlesztés lehet hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket (a Windows Phone is erősen küszködik, hogy mérhetővé váljon végre a részesedése), a multiarchitektúrás platform eleve lassítja a bevezetését, és persze kérdés, hogy fognak-e egyáltalán használható alkalmazásokat fejleszteni rá, anélkül nehéz lesz a késztetés a platformváltásra. Mindenesetre a www.tizen.org oldalon folyamatosan figyelemmel kísérhetők az új operációs rendszerhez kapcsolódó fejlesztői konferenciák, blogok és SDK release-ek.
Ádám
2013. január 8. kedd at 20:14
Az Android azért jó, mert gyakorlatilag tetszőlegesen testreszabható, átalakítható. Az iOS azért jó, mert minden pöccre működik, amikor és ahogy annak kell.
A Tizen azért (lesz) jó, mert …?
Szóval oké, hogy forradalmi és megdönti a piacot, de mivel is? Miért váltana erre egy Androidos, Apple-es, Windows-os felhasználó?
Szerzetes
2013. január 9. szerda at 00:18
„Tizen az Android és az iOS uralma ellen” én meg vártam volna valami felsorolást, hogy ki az a tíz… :D
Amúgy érdekesnek tűnik, vajon régebbi telókra is működne?
(„csizolgatják” kimaradt egy betű)
Denton
2013. január 9. szerda at 01:34
A Tizen a MeeGo eredményeit kimentő projekt az Inteltől. Az Intel Moblin és a Nokia Maemo rendszereit egyesítették a MeeGo-ban. Természetesen mind a kettő Linux rendszer volt. Az Intel-Nokia együttműködéstől azt remélte az amerikai processzorgyártó, hogy az akkor még világelső finn mobilgyártó segítségével megvetheti a lábát végre a gyorsan növekvő mobil piacon. A Nokiának nem volt saját fab-ja mint a Samsungnak ahol saját ARM processzorokat, azaz pontosabban SoC (System on Chip) -ket gyárthatna, ezért win-win típusúnak tűnt az együttműködés az Intellel.
Történt aztán, hogy Apple iPhone-ja és a Google Androidja minden előzetes várakozásnál gyorsabban növekedett a többiek, elsősorban a régi király Nokia kárára. A Nokia részvényesek megőrültek és az ex-microsoftos Stephen Elop-ot rakták a finn cég élére. Elop felrúgta a megállapodást az Intellel és – mily meglepő – stratégiai szövetségre lépett a Microsofttal.
Az Intel egyedül maradt a MeeGo-val. Még rosszabb volt, hogy a grafikus felületben kulcsszerepet kapott Qt Nokia tulajdon, igaz egyben szabad szoftver is. A mobil szabadalmi háborúk korában az Intel inkább a Nokiával közösen fejlesztett gui leváltása mellett döntött és jött helyette az OpenMoko által mobil világba portolt Enlightenment. Az OpenMoko egyébként az első Linuxos okostelefon rendszer volt.
Van egy másik esernyő projekt is amelyik feladatának tekinti a MeeGo eredményeinek megmentését: ez a Mer http://merproject.org/
A Mer fejlesztői egykori Nokia fejlesztőmérnökök, akik korábban a MeeGo-n dolgoztak. A Mer project első kézzelfogható eredménye a Jolla http://jolla.com illetve Aaron Seigo fejlesztő Plasma Active-os Spark tabletje.
Egy biztos, Linuxos mobil rendszerekben nem lesz hiány a következő időszakban:
a fentiek mellett versenybe száll még az Ubuntu mobile, FirefoxOS, AliyunOS, Tizen, Open webOS.
azimut
2013. január 9. szerda at 09:01
Szerinte a napi felhasználók legnagyobb problémai:
– Kényszer a külsö szerver kapcsolatra
– Ostoba láncba fűzős üzenetkezelés
– Ostoba névjegy rendszer, különösen a keresés…
asd
2013. január 9. szerda at 12:05
Legyen minél több OS, az nekünk végfelhasználóknak csak jó, de hogy pont a Tizen fogja megváltani a telefonipart…
Meg amúgy is teljesértékű Linux-ot rá lehet rakni a telefonokra, ami tényleg 100% Linux, inkább azt kéne erőltetni, mint ezt.
Meg már elég nehéz lesz újítani, és akkorát újítani, hogy az miatt le is cseréljék sokan a telefonjukat.
Denton
2013. január 9. szerda at 13:24
Teljes értékű Linux-ra is van egy projektje az Ubuntunak:
http://www.ubuntu.com/devices/android
De a mobiltelefon pár colos érintőkijelzőjére jobb ha arra fejlesztett gui kerül.
Google Play-en is találhatóak Ubuntu telepítő alkalmazások.
g0m3z
2013. január 9. szerda at 17:37
Az oprendszer csak egy dolog. A mögötte lévő szolgáltatások nélkül nem sokat ér. Jönnek-mennek az oprendszerek, de igazán újdonságot sem tudnak nagyon felmutatni, nemhogy még valami normális szolgáltatás is legyen mögöttük. A felület kinézetét custom ROM-okkal is változtathatjuk, viszont egy integrált videó megosztó ill. felhő szolgáltatás nem helyettesíthető oprendszerekkel. Apple is kitalálta, hogy megcsinálja a saját térképét, de elég rosszul sült el a dolog. Minek vennék készüléket egy x. gyártótól, ha úgyis ugyan azokat a szolgáltatásokat fogom használni amiket a nagyok adnak?