Az egyik irányból a laptopunk jack csatlakozóján keresztül zenét, míg a másik oldalába csatlakoztatott gumicsövön keresztül pedig éghető gázt fogad. A zene által keltett hangnyomást real time lángoszlopok formájában jeleníti meg. Mi ez?
A megoldás: Pyro Board. A szerkezetet a Fysikshow, egy dán youtube csatorna csapata (akik amúgy is szeretnek a tűzzel játszani) barkácsolta össze. A rendkívül látványos, dupstepre tüzet okádó equalizer 2500 db, 50×50-es mátrixban elhelyezett bunsen égőt használ és a Rubens cső elvén működik.
A Rubens cső vagy lángcső egy berendezés a csőben kialakuló akusztikai állóhullámok szemléltetésére. Heinrich Rubens német fizikus találta fel 1905-ben. Egy kezdetleges oszcilloszkóphoz hasonlóan „grafikusan” szemlélteti a kapcsolatot a hanghullámok és a hangnyomás között.
Ha csak a látványra megyünk, ugorjunk 3:30-hoz a videóban, tekerjük fel a hangot és dőljünk hátra. Ha működési elvet is szívesen megismernénk, akkor a videó elejét is érdemes megnézni, illetve az utána lévő kis leírást is a Rubens féle cső működéséről.
A Rubens-cső körülbelül 1,5 m hosszú, 4 cm átmérőjű, alkotója mentén lyuksorral ellátott fémcső. A lyukak átmérője 1 mm, egymástól való távolságuk 25 mm. A cső egyik vége mereven zárt, másik végére gumimembrán feszül; a csövet a lyuksorral átellenes oldalon, a cső közepén lévő csőcsonk révén gumicsővel csatlakoztathatjuk a gázcsaphoz.
Vezessünk a csőbe gázt, és a lyukakon kiáramló gázt gyújtsuk meg! A vízszintes csövön a gázlángok magassága egyenlő. Helyezzünk a cső végét záró gumimembrán elé hanggenerátorra kapcsolt hangszórót! A hangforrás frekvenciájának változtatásával elérhető, hogy a gázlángok magassága periodikusan változzék a cső egyik végétől a másikig. A tipikus állóhullámkép magyarázata az, hogy a kisméretű láng “érzékeny” a nyomásingadozásra, ezért a maximális nyomásváltozás helyén, az úgynevezett nyomási duzzadóhelyeken a legerősebben ingadozik, s ha a láng elég kicsi, ki is alszik; az állandó nyomású helyeken (nyomási csomópontokban) pedig változatlan magasságú marad. A legkisebb magasságú láng tehát a nyomási duzzadóhelyeket jelzi. (forrás: metal.elte.hu)
A Bunsen-égő a Teclu-égővel együtt a leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő. Az éghető gáz (földgáz, propán-bután gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk (fúvóka) található. Az égőbe juttatható gáz mennyisége (ezzel az égő teljesítménye) – bizonyos határok között – a fúvóka méretének a változtatásával, és a gázáram útjában elhelyezett tűszelep nyitásával vagy zárásával lehetséges.Az égő neve a német Robert Wilhelm Bunsen kémikus emlékét őrzi, bár az eredeti ötlet állítólag Michael Faradaytől származik. (forrás: Wikipedia)
nincs hozzászólás