Mindezt roppant demotiváló módon úgy, hogy rögtön ellenkező irányba kezdtünk el repülni 960km/h sebességgel. Mivel Londonon keresztül mentünk Hong Kongba, így az oda-vissza londoni távolsággal, átszálással mintegy 6 órával hosszabbítottuk meg, az amúgy sem rövid utazásunkat.
Cserébe többször is láttuk a naplementét (lásd kép), de lehet, hogy csak azt hisszük.
Egy darabig a Transzszibériai vasútvonal felett repültünk (legközelebb talán beválalljuk, de azért valljuk be repülővel sem volt egyszerű menet) és olyan helyek felett húztunk el, mint Nyizsnyij Novgorod (többek között itt van a Volga gyár) vagy Jekatyerinburg (Jelcin szülővárosa). Orosz ismeretterjesztés befejezve, elvégre Makaó az úticél.
Minden ülésen saját képernyő, 25 filmből és csatornából álló menü, köztük 3 premier. Mivel nem lehetett a filmeket újraindítani, így mindig jókor kellett bekapcsolódni. Ha elaludtunk a filmen, akkor 2-4 óra múlva lehetett ugyanzon a ponton bekapcsolódni, ahol elvesztettük a szálat, ha éppen nem a 4. reggelit szolgálták fel.
Voltak játékok is. Akasztófát kiakasztottuk unalmunkban.
Lakótelep a repülőtérről befelé vezető út mellett. Itt büntetés levinni a szemetet, ha elromlik a lift. Lakógyűlés pedig a szomszédos 50 000-es sportcsarnokban.
Hello Csuang Hinh Lee vagyok és a "P" lépcsőház 72. emeletén az 514-es ajtó mögött lakom. Egyéniség vagyok.
Ez meg már a Makaói lakótelep. Szintén nem egyszerű.
Végre valami kis portugál beütés Gazdagrét után. Azulejos.
Makaóban a hivalatos nyelv kínai + portugál. Utcatáblák, buszmegálló, közlekedési feliratok, étlapok minden kétnyelvű, de nagyjából hiába. Portugálul senki sem beszél, pedig több, mint egyszer próbálkoztunk.
 |
Regency Hotel Macao. 48 óra óta végre először ágy. Ideje becsekkolni. Itt fogunk lakni 3 napig. A biztonsági őrrel elégedettek vagyunk.
 |
 |
Szelet Lisszabon.
Felérve a várból akár le is ágyúzhatnám, de magyar vagyok nem turista, nem teszem. Píísz.
2-3 órát töltünk a várban lévő, Makaó történelmét bemutató múzeumban légkondis menedékében, ahol egyébként remekül felvonultatásra és szembesítésre kerül a portugál vs. kínai párhuzam, majd a találkozás.
A múzeum után lecsorgunk vissza a városba egy másik úton.
Megérkezünk Makaó leghíresebb épületéhez a szent Pál katedrális maradványaihoz.
A templomfal előtti lépcsőn már sok filmben adtak át aktatáskányi pénzt.
 |
 |
A kínaik undorítóan krákognak, köpködnek. Álladóan. Ha az utcán teszik 5000 makaói dollár a bírság.
A jólakott napközis kisrác még nem sejti, hogy neki több, mint 44 betűt kell majd megtanulnia az iskolában. Kerek fejével optimistán néz a jövőbe.
Szárított marhahús, dizsnóhús, csirkehús, lóhus, macskahús, kutyahús, kecskehús.
Hűtés nélkül kint a 32 fokban a napon, az utcán. Ha valaki nem bír elrágscálni egy 30 dekás táblát, akkor ollóval (!) félbevágják.
Kínában minden hamisítanak. Semmi sem igazi. Bankban is féltve váltunk pénz, inkább fizetünk kártyával, ahol lehet.
Útközben találunk egy exkluzív gyógyszertárat, ahol állítólag minden igazi. Természetesen nem hisszük el.
 |
 |
Ja azt még nem is mondtuk, hogy a távolkeleten minden autó átesik kisebb nagyobb optikai tuningon.
Szárny, némi spoiler, ültetés és alufelni még egy Suzuki Ignis-re is kötelező, nem beszélve a nagyobbakról.
 |
 |
Makaó fő látványossága a 338 méter magas Tv tprpny külön galériát érdemel erre:
MACAU TOWER >>
Kínai gyorskajálda a trendibb fajtából. Viszont minden durván helyi, kínai, egyáltalán nincs az európai ízlésre szabva az étlap, amit így második napunkon nem is bánunk igazán.
Mivel az étlapon a 3 soros kínai fogásokat egy-egy félrefordított angol szóval magyaráznak a külföldieknek, így magyjából vakon választunk. Meg is lesz az eredménye, érkezik a csili-csili hátán.
A Heinekent legalább nem rontották el.
 |
 |
Kérjük a számlát. Rezzenéstelen arccal megállapítjuk, hogy korrekt. Pont az van rajta, amit ettünk. Ha akarnának sem tudnának átverni minket két extra, csilis tavaszi tekercs felszámolásával. Összesen 434 egységet fizetünk. Mindenképpen megérte.
Ha a számláról nem is derül ki, hogy miért fizettünk egy számunkra is értelmezhető információt azért hordoz: 2007. február 17-e 22:00 van, azaz holnap, kínai naptár szerinti Szilveszter és újév.
Becélozzuk a bábel tornyát. Éjfél előtt még kellene nyerni valamit.
Szóval irány Makaó legrégebbi és leghíresebb kaszinója a Casino Lisboa, ami 1960 óta áll a helyén, azonban az utca másik oldalán 2006-ban elkezdték építeni a grandiózus nagytestvért a Grand Lisboa-át, ami 1 év alatt (??) nagyjából el is készült, így inkább oda megyünk. Nagy kaszinó, nagy nyeremény.
Na közelítsük meg az ojjektumot. Mozduljunk rá a jackpotra. Bízunk benne, hogy több pénzzel jövünk ki, mint megyünk be, de tudjuk, hogy erre elég kicsi az esély, nem arra vannak ezek kitalálva.
Két dolgot nem szabad bevinni: fegyvert és kamerát / fényképezőgépet. Persze a gépet nem hagyom a bejáratnál, így egy hatalmas "No pictures" matricával ragasztják le az objektívtakarót, bent pedig marcona headsetes biztonságiak lesik, hogy tényleg ne kapcsoljuk be.
Persze mi túljárunk az eszükön és készül pár exkluzív belső kép. Sajnos csak mobillal, de Photoshoppal rágyúrva egész jó lett az eredmény.
A 8 szintes játékbarlang mindegyik szintje nagyjából így néz ki, pedig a lépcsőfordulóból, csak a szint egyik fele fért el, balra mégegyszer ennyi és ez még felszorozva 8 szinttel. Masszív.
Az előző szint és e között annyi a különbség, hogy az előzőn csak makaói dollárral lehetett játszani, itt pedig szigorúan csak hong kongi dollárral és az alaptét is magasabb, szóval ezt nem feltétlenül nekünk találtál ki.
Nézzük inkább a játékautómatákat, félkarú rablókat és pókergépeket. 200-300 forintnyi apróval kezdjük, ezzel kb. 15-ször lehet meghúzni a kart. A szabályokat nem teljesen vágjuk, emeljük a tétet, fogynak a körök, ütögetjük a villogó gombokat, egyszercsak megindul a pénzfolyam. Szerencsére van egy pénzgyűjtő vödör a közelben. Pár mp alatt belecseng 4-5000 forintnyi makaói dollár. Fürdünk a pénzben, mint Dagobert bácsi, magával ragad a játékszenvedély, de higgadt fejjel megállunk, pozitívan szállunk ki a buliból és megyünk a bárpulthoz elmulatni.
"Állami" tűzijűték nem volt, cserébe mindenki rakétázhatott, de szigorúan csak egy a tengerparton elkerített helyen. A kerítésen belül meg lehetet venni a fütyölős rakétát, meg a görögtüzet, de a kertbe hazavinni, vagy a főtérre kicipelni nem lehetett a helyszínenn kellett ellőni. Érdekes, de biztonságos.
Ezen a hídon jöttünk át minden reggel egyébként. Középen volt egy nagy ugrató.
Árcédula: 350 000 juró (87m Ft)
Az UFO-ból kinövekvő élő organizmus. Tiszta Alien. Egyébként meg lótuszvirágot próbál szimbolizálni.
44 emeleten 650 hotelszoba, mindez a 8 szintes gigakaszinó felett tornyosul. Stanley Ho 3Mrd Hongkongi dolláros beruházása (75 Mrd Ft).
A tegnapi buli után korán kelünk és gyorsan szerzünk illegális peterdákat. Szolidak, visszafogttak, pici bogyók, a kezet nem viszik le, de vádlira célozva lehet fájdalmat okozni és egész nagyon szól. Jól elvoltunk, amíg tartott a munició.
Egyébként meg feb.18. ma lesz Szilveszter, holnap újév. A disznó éve, ha még nem mondtam volna.
Mint minden valamirevaló kaszinó városba ide is építettek egy tematikus városnegydet, ahol elkezdték felhúzni a világ híres épületeit, egyelőre a kolosszeumig, egy kis mexikóig és kínáig jutottak, de már ki volt plakátolva az építkezés 2. és 3. üteme is, így hamarosan lesz kínai velence is. De jó lesz.
Szóval ez lenne a Fisherman's Wharf. Nézzünk körbe.
Makaó legjobb éttermének kikiáltott Fernando's Coloane island déli partján.
Az étterembe érve természetesen nem volt hely, előre telefonon pedig nem lehett foglalni, így várnunk kellett. Addig körbenéztünk.
Vendégkönyv helyett vendégpénzek.
Találtunk egy magyar 200-ast is. Bíztató volt olvasni hazánkfiai ajánlásából, hogy tényleg jó lesz a kaja. Még éhesebbek lettünk.
Később egy vöröshasú papírszázast is találtunk, így sejtettünk, hogy nem tegnap alapították az éttermet.
Amikor senki sem nézett belestünk a konyhába. Éppen egy malacot terítettek ki tálcára.
 |
 |
Win a Million dollar jackpot anytime.
BÚÉK.
Holnap tovább Hong Kong-ba.
