Esküvői fotós kung-fu – Mike Larson

By  | 

Esküvői fotósból Dunát lehetne rekeszteni, olyan ez mint a website készítés, amihez úgy tűnik mindenki ért. Esküvői fotós választásnál is oda kell figyelni rendesen, mert jó esetben egyszeri alkalomról lévén szó, kár lenne mellényúlni.
Mike Larson fotóssal szintén legtöbbször esküvőkön futhatunk össze. Ő a jó fotósok közé tartozik. Na de hogyan tudja egy esküvői fotós megkülönböztetni magát társaitól azon felül, hogy „jó” fotókat készít? Mi lehet egy esküvői fotós USP-je?
Mike pár évvel ezelőtt kifejlesztett egy egyedi, szokatlan és ugyancsak merész technikát, mellyel egyrészt felettébb érdekes fotókat készít, másrészt az egész násznépet bevonva rögtön oldja az esetleg feszült hangulatot, harmadrészt a bevállalós mutatvány szóbeszéd-generáló hatása miatt igazán felkapott fotós lett.

Na de ne húzzunk tovább: Mike egy halszemoptikát pattint a gépre és az 1 milliós DSLR-t (Canon 1D Mark IV)  több méter magasra hajítva levegőből kapja le az ámuló násznépet tökéletes időzítéssel, vakuszinkronnal, szem-kéz koordinációval (videó a tovább után!)

Aki nem fél kipróbálni így szól Larson útmutatója: használjunk halszemoptikát, a záridőt állítsuk 1/4000-edre vagy még gyorsabbra, a rekeszt F4.5 fölé, az ISO értéket állítsuk be a fényviszonyoknak megfelelően. Az időzítést tegyük 2 mp-es késleltetésre és állítsunk be egy 3-5-ös sorozatot különböző expozíciókkal (pl. 1/3-dal alul, helyesen, 1/3-dal felülexponálva stb.) Pörgessük meg a kamerát és dobjuk fel, ha jól csináljuk az lencsével lefelé fog forogni, mint egy műhold. Aztán a nagy koncentrálásban ne felejtsük elkapni! Kezdetben gyakoroljunk olcsóbb kamerával, szivacson, füvön, homokos tengerparton, ne dobjuk fel túl magasra, szépen fokozatosan.
(Van egyébként erre koncepció fázisban lévő céleszköz is, melyről kb. 3 évvel ezelőtt számoltunk be: Flee, a feldobható fényképezőgép.)

Larson 2006-ban fejlesztette ki a technikát azóta tovább tökéletesítette és számtalan csoportképet lőtt már így esküvőkön. Nem is engedik haza a speckó performansz nélkül. Rekordját egy Fülöp-szigeteki workshopon állította fel, ahol 286 embert kapott lencsevégre bravúros technikával. Illetve az USA-ban a Picstage cég 110 alkalmazottját örökítette meg hasonlóan.

Videók a tovább után!
Related Items

Kapcsolódó posztok

8 hozzászólás

  1. Llew

    2011. szeptember 5. hétfő at 09:11

    Esetleg héliummal töltött nagy léggömb, meg 5-10 m erős damil? Persze kevésbé látványos, de biztosabb és így lyukas kezű fotósoknak olcsóbb megoldás.

  2. g0m3z

    2011. szeptember 5. hétfő at 14:28

    MI van akkor ha én Mike Larsont nem akarom látni az esküvői fotón? :D Inkább jöjjön Pamela Anderson.

    A portfóliót nézve nem az autentikus “sátras” lagzikba hívják legtöbbet.

  3. M

    2011. szeptember 5. hétfő at 19:10

    Az a vicc, hogy így minden képének a közepén ő áll :D

    • Én

      2011. szeptember 6. kedd at 11:43

      Ki legyen egy esküvői kép közepén, ha nem a fotós?
      De amúgy ezt már 10 évvel ezelőtt is meg lehetett csinálni, ha volt 1000$-od egy DraganFly-ra…

  4. eyewitness

    2011. szeptember 6. kedd at 13:01

    Nem lenne egyszerűbb, pontosabb, szebb, kevésbé veszélyesebb ha bérelne egy kosaras emelőt és arról csinálna 1 képet, ahelyett hogy a gépet hajigálja a násznép közepén?

  5. Llew

    2011. szeptember 9. péntek at 13:01

    “Nem lenne … szebb…?”
    De, sőt egyszerűen gyönyörűen mutatna.

  6. Árpád

    2011. szeptember 13. kedd at 20:08

    Lássuk be, azonkívül, h. fotó készül, szórakoztatja is a násznépet. Ahogy a DJ sem csupán felrakja a kiválasztott számokat, úgy Mike is közben jópofáskodik, Bravooo!
    Kosaras emelövel mindez prózaibb szakmai megoldás.