Léghajós szállítás a messzi tundrán

By  | 

A kanadai Discovery Air cég különleges légi járatok indítását tervezi 2014-től az Északnyugati területek fagyott tundravidékére. Kanada ezen részén többnyire bányák és elszigetelt kisfalvak találhatók, szárazföldi megközelítésük pedig eléggé körülményes és veszélyes.

A tervek szerint hibrid repülőkkel oldanák meg a települések ellátását, aerodinamikai eszközökkel felvértezett, héliummal feltöltött léghajók formájában. A 110 méter hosszú HAV 366-ost egyébként nem egy felfújható ballon formájában kell elképzelni, hanem merevhéjjú, a könnyebb irányíthatóság érdekében kisebb szárnyakkal felszerelt hibrid léghajóról van szó. 50 tonnás rakományok szállítására lenne alkalmas (de már tervezőasztalon a 200 tonna kapaictású nagytesó is), és tulajdonképpen bárhova landolhat (földön, vizen, betonon) földi legénység és kiszolgálószemélyzet nélkül és bárhonnan indulhat, a meghajtóerőről ugyanis négy erős propeller gondoskodik, melyek a légpárnás járművek működési elvéhez hasonlóan puhán teszik le az óriás bálnát szinte bármilyen felszínre. Utazómagassága 3000 méter, de még 7000 méteren is biztonságosan közlekedik. Hatótávolsága 2500 km, de ami sokkal figyelemreméltóbb, hogy akár 21 napig is levegőben képes tartózkodni.

A tervezés során fontos szempont volt a környezettudatosság és a költséghatékonyság, ez utóbbi nem tudni, hogy megvalósul-e, tekintve, hogy darabonként 40 millió dollárt (~7.8 milliárd Ft) kóstál a léghajó, de legalább nem fog a hóban ragadni, mint eddig általában a jeges főutakon közlekedő járművek többsége. És a 185 km/h-s csúcssebessége is figyelemreméltó a messzi elérhetetlen térségekben északon, ahol az olajban és földgázban gazdag területeken eddig az ellátás nehézségei miatt nem nagyon lehetett megkezdeni a kitermelést. Más kérdés, hogy a bányászat felpörgetése mennyire  környezetbarát…

Minden, ami léghajó:

8 hozzászólás

  1. szb9

    2011. szeptember 10. szombat at 15:04

    “nem gyúlékony fajtájú hélium”
    Drága poszttoló! Tanult maga kémiát? :D
    A hélium egyáltalán nem gyúlékony. Amit korábban használtak, az hidrogén volt.

    • vizzitor

      2011. szeptember 10. szombat at 15:40

      fixed :)

    • zs

      2011. szeptember 10. szombat at 16:12

      Ráadásul a hidrogénnel töltött léghajók nem más, mint tömeghisztéria áldozatai lettek a Hindenburg esete után. Látványos volt, úgyhogy jól felkapták, pedig a hidrogént jobban is hasznosíthatnánk, még ha nem is a léghajók építésében. Nem mellesleg rendkívül olcsón előállítható, szemben a baromi drága héliummal.

  2. Daniel

    2011. szeptember 10. szombat at 16:26

    Hmm. Nekem beugrott egy kép hogy a jövőbe amolyan humánussabb világban próbálunk környezettudatosan dolgozni, új területeket meghódítani, és hogy béke meg miegymás. Erre az utolsó kép: a “kis” léghajóból nem tankok gurulnak ki?

    Ejnye.

    • Én

      2011. szeptember 11. vasárnap at 10:22

      Pedig lehetne másképp is…

      Lehetne a civilizációnk biológiai alapú. Magától növő házakkal, járművekkel…

  3. JSon

    2011. szeptember 11. vasárnap at 11:27

    7.8 milliàrd az semmi. Akàr 4-et is vehetnénk, 1 Margit-hid felujitàsànak az àràbol :D

  4. tulpa

    2011. szeptember 11. vasárnap at 15:41

    Végülis annyira adja magát a hélium.. Ez tényleg költséghatékony szállítási forma lenne.

  5. Pingback: Léghajós szállítás a messzi tundrán | Lájk Magazin