All posts in egyéb

Nem eszik rendesen az 1 kg-os etalon

kilogram

Párizs közelében továbbra is nagy gonddal őrzik a kilogramnak mint hivatalos SI-mértékegységnek egy fémhengerből álló nemzetközi etalonját, amit a franciák nemes egyszerűséggel csak „Le Grand K”-ként emlegetnek. A tenyérnyi hengert még 1879-ben készítették el platinából és irídiumból, és azóta is a tökéletes kilogram-sztenderdként tekintenek rá, amihez csak viszonyítani lehet a többi súlymértéket.

Hogy védjék a külső hatásoktól (ujjakon lévő hidrokarbonát, nedvesség stb.), három burát is a henger fölé helyeztek, és ilyen körülmények között, hosszú évtizedekig lakat alatt tartják a súlyok és mértékek nemzetközi hivatalában. Nagyon ritkán, 40 évente egyszer azonban mégis előveszik Le Grand K-t (egy kis alkoholfürdő és polírozás után), hogy a világon létező több mint 80 darab replikájával összemérjék, mert ugyanis ha bárki a kilogramm pontos, sztenderd mértékét szeretné felhasználni, akkor ezt csak a másolatok alapján tudja megtenni, Le Grand K ülhet tovább békésen saját burájában.

A legutóbbi összeméréskor azonban szó szerint homok került a jól működő gépezetbe, a legutóbbi méréskor ugyanis azt vették észre a kutatók, hogy az eredeti fémhenger körülbelül 0,05 milligrammot vesztett a súlyából a replikákhoz képest, ami pont egy homokszemnek felel meg. Azóta is tanakodnak rajta, hogy ez mitől lehet, egyesek a másolatokat hibáztatják, mondván a gyakoribb igénybevételük miatt biztos azok gyarapodtak, de akadnak, akik szerint a burában a fémhengerből szivárgott el egy kismennyiségű gáz, egy biztos: kezd megdőlni a tökéletesség mértéke.

Mindenesetre már dolgoznak azon, hogy másféleképp sztenderdizálják a súly mértékegységét például a méterhez hasonlóan, ami Le Grand K mellett egy fémrúdként kezdte pályafutását, majd 1983-ban nyugdíjazták, és helyette már egy méternek azt a hosszúságot tekintik, amit vákuumban a fény 1/299.792.458 másodperc alatt tesz meg.

Ausztrál kutatók például egy egykilós szilíciumgömbben számolgatják az atomokat, hátha abból tudnak valamilyen abszolút értéket kinyerni, az USA-ban pedig elektromos feszültséggel játszanak, miszerint mennyi volt feszültség szükséges egy bizonyos tömeg „lebegtetésére”.

A hétköznapi életben (pl. a piacon) minket ugyan nemigen zavarna egy hajszálnyi különbség, hiszen egy sokat látott kisboltos továbbra is SI precizitással tudja, hogy milyen magasról kell 85 deka párizsit a mérlegre ejteni, hogy pont 1 kg-nak látszódjon. A dörzsöltebbek pedig simán visszakérdeznek, hogy “kettő lett, maradhat?” amikor mi csak 1 db almát kértünk…

Azonban százezres-milliós nagyságrendekben elég komoly zavart okozhat a sztenderd egység megingása, arról nem is beszélve, hogy pár mértékegység a kilogrammra épül, mint például a joule, ami annyi kifejtett energiamennyiséget jelent, ami egy 1 kg-os tömeg 1 méterre való elmozdításához kell. Vagy ott van még a candela, ami a fényerősség mértékegységeként használatos, azt joule/másodpercben mérik. Egy sor SI-mértékegység kerülhet tehát bajba, ha nem pontosítják a kilogramm sztenderdjét, becslések szerint főleg az elektronikai iparban fogják ezt megérezni a következő évtizedekben. A kutatás és méricskélés még folyik, addig is Le Grand K ül a trónján, amíg nincs tökéletes utód.

Heli-pad emberi meghajtással – Lebegés már közel egy percig

helipad_1

Leonardo Da Vinci már a 15. században kísérletezett ember hajtotta egyszemélyes helikopterrel, de ő is csak tervrajzok szintjéig jutott, a repüléstörténetben mindenesetre az egyik legrégibb talánynak számít a pedálos meghajtású propelleres szerkezet levegőben tartása, de úgy néz ki, mára már elérhető távolságba került a gyakorlati megvalósítása. A Marylandi egyetem tanulóiból toborzott csapat a campus kosárlabda-pályáján eszkábálta össze a Gamera II névre hallgató négypropelleres monstrumot, amivel két napon keresztül egyfolytában teszteket végeztek.

A propellerek egyenként 14 és fél méter átmérőjűek, a jármű hosszúsága pedig több mint 32 méter, majdnem az egész pályát el is foglalja, viszont a szerkezet súlya mindössze 32 kiló, ami nagyrészt a szénszálas kivitelezésnek köszönhető.  Tavaly a Gamera előző verziója még csak 10 másodpercet tudott a levegőben maradni és több mint 45 kilót nyomott, a II-es változattal viszont már 50 másodperces rekordidőt tettek meg a föld fölött lebegve körülbelül 60 centis magasságban.

Az egyetemisták a heli-pad pedáljainak taposása mellett még kézimeghajtást is bevetettek némi extra felhajtóerő reményében, de még így is kevesebb mint egy lóerőnyi teljesítményt tudtak produkálni, ez sajnos még kevés ahhoz, hogy megnyerjék az Igor I. Sikorsky Human-Powered Helicopter Competition 250.000 dollár összdíjazású versenyét, ahhoz ugyanis 60 másodperces lebegés szükséges mintegy 3 méteres magasságban, plusz mivel helikopterről van szó, egy 10 négyzetméteres területen belül kell tartani a repülési pályát. A céltól azért már nincsenek messze és a jelenlegi rekordot így is ők tartják, a legutóbbi ilyen jellegű repülést japánoknak sikerült elérnie még 1994-ben, az ő részidejük 19 másodperc volt.
Videó a tovább után!

Helipad videó itt…

Felfújható szélturbina az atmoszférában

Altaeros Energies 35ft Prototype

Szélturbinákat már mindenfelé látni a világban, azonban egyesek szerint ebben még kissé „földhözragadt” a technológia, és nem nagyon rugaszkodtak el a földfelszíntől (illetve pár esetben a tengerfenéktől). Az USA Maine államában az Altaeros Energies vállalat viszont már kísérletezik egy olyan szélturbina-prototípussal, ami már nem fixen egy póznához van rögzítve, hanem annál sokkal mobilabb és képes nagyobb magasságokba emelkedni.

Az Airborne Wind Turbine (AWT) egy mintegy tíz méter széles, héliummal töltött, lebegő szélerőmű, ami tulajdonképpen bárhol felfújható és leereszthető, éppenséggel akár egy hajóra is pakolható, és csak egy kábellel kell rögzíteni, amin keresztül a generált áramot elvezetik a felszínre. Az atmoszféra felsőbb rétegeibe eresztett szélturbina létjogosultságát az adja, hogy legalább kétszer annyi áramot termelhet hagyományos társaihoz képest, ugyanis egyes szakaszokon kb. 5-ször akkora is lehet a szélsebesség, mint a tengerszinten, nem is beszélve annak állandó intenzitásáról, ami nem mindig jellemzi a földfelszíni szélcsatornákat.

A prototípust egyelőre 100 méteres magasságban „eregetik”, de elviekben akár 300 méterig is elmehetnének, hogy maximális teljesítményt érjenek el vele. Amúgy első körben a léghajós szélturbinát a dízeles generátorok leváltására szánják, és többek között katonai bázisokon, kisebb falvakban és katasztrófa sújtotta övezetekben tehetne jó szolgálatot, mivel rendkívül költséghatékony és könnyen mobilizálható, mindenesetre a cég már keresi a partnereket a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz.

Kapcsolódó cuccok:

“Napfény járja át a Kindle-t újra…” – SolarKindle-tok

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az Amazon Kindle változatlanul az egyik legnépszerűbb e-olvasó, és most már a lemerülésétől sem kell nagyon tartanunk, ha beszerezzük hozzá a SolarKindle speciális tokot a SolarFocus-tól.

A kinyitható tokba szépen bepattintható a Kindle, ebben még nincs is semmi különös, a lényeg a külső bőr fedőjén van, amibe egy hajlékony napelemet építettek be, ez a viszonylag nagy kapacitású, 1500 mAh-s külső akkumulátort tölti folyamatosan (ami szintén a foglalatban van elrejtve), tehát a tok amellett, hogy védi a külső fizikai hatásoktól az e-olvasót, még plusz energiaforrásként is szolgál.

A hatékonyságára jellemző, hogy egy órás napfürdő már több mint 3 napra elegendő töltést biztosít a Kindle-nek, és ehhez nem is kell külön kitenni napozni, a Kindle köztudottan erős napfényben is tökéletesen olvasható, köszönhetően a szembarát e-ink technológiának. Teljes feltöltéshez körülbelül 8 órányi direkt napfényre van szüksége, ez lefordítva majdnem egy hónapnyi plusz élettartamot jelent, de optimális esetben még az is könnyen előfordulhat, hogy az e-olvasó töltőjét a folyamatos szabadban olvasás miatt nem is kell többet elővennünk.

Akkor sincs vész, ha este támadna kedvünk olvasgatni, ugyanis a SolarKindle-ben egy 800 lux fényerősségű, kihajtható LED-lámpát is beszereltek, ami szintén a tok akkumulátorát használja forrásként, és nem a Kindle-t szívja le. A lámpa is jól bírja a strapát, közel 50 órán keresztül képes fényt adni a SolarKindle-aksira támaszkodva, amit végső esetben (sarkkörön túl, napfénytől elzárva) egy micro-USB-s kábellel tölthetünk fullra. A rendkívül környezetbarát megoldás 80 dollárba fog kerülni (~20.000 Ft), vagyis pontosan annyiba, mint a legolcsóbb Amazon Kindle-típus.

2011 legdrágább IT bugjai

stock-crash-large

Az egy dolog, ha pár órára elérhetetlen a gmail vagy egy Windows updatet követően nem tudunk nyomtatni, de a megfelelő környezetben, például egy banki vagy tőzsdei kereskedő szoftver egy sorából kimaradt pontosvessző jelentős pénzügyi károkat is tud okozni. És addig jó, amíg a kár csak pénzügyi… Alább az idei év legnagyobb és legköltségesebb számítógépes bugjai, nem feltétlenül a kárösszeg szerint, inkább a szoftveres bakik nagyságrendje és jellege alapján.

Elsőként itt az AXA Rosenberg pénzügyi befektetőcég esete, itt olyan szoftvert használtak egyes befektetési portfóliók kezelésére, amiben egy több mint 2 éves hiba bújt meg. Egy szoftverhibának köszönhetően egyes tizedes és százalékos értékek rosszul lettek átváltva, így a cégnél alacsonyabb kockázati tényezőkkel számoltak a befektetések során. A tulajdonos (és egy személyben a fejlesztő, vagyis a főbűnös) Rosenberg eltussolta az ügyet, de mire fény derült a portfóliók téves besorolásának okára, addigra már 217 millió dolláros kára keletkezett a cég mintegy 600 ügyfelének, így bírsággal együtt több mint 242 millió dollárt kellett kicsengetnie az amerikai PSZÁF-nak.

Következő kellemetlen eset a Hondánál volt, ők még augusztusban kénytelenek voltak mintegy 2 és félmillió autót visszahívni szintén szoftveres meghibásodások miatt, ebből másfélmilliót csak az USA-ban. Az automata sebességváltós modellek (Accord, CR-V sporttelepjárók, Element) voltak az áldozatok, náluk a váltót kezelő szoftver gyakran túl gyorsan váltott tolatásból üresbe vagy egyes sebességbe, ezáltal egy bizonyos csapágy fizikai sérülésének valószínűsége hatványozottan fennállt. A sérülés sok esetben motorleálláshoz vezetett, illetve adott esetben lehetlenné tett egy sima parkolást (vagy épp ellenkezőleg, álló helyzetből indult önálló útra a kocsi a parkolóban). Egy szoftverfrissítés mindenesetre megoldotta a problémát, és lassította a váltást a sebességfokozatok között, de az eset mutatja, hogy egy automata sebességváltó sem egy életbiztosítás.

Harmadik esetként a második legnagyobb japán bankot, a Mizuho Financial Group-ot kell megemlíteni, náluk az ATM-ek mondták fel először a szolgálatot, aztán a banki szerverek adták be a kulcsot, vagyis 2 napig lehetetlen volt kézpénzt felvenni a banktól, valamint több mint 440.000 pénzügyi tranzakció elakadt vagy egyszerűen törlődött. Az még hagyján, hogy 1,5 milliárd dollárnyi fizetés jutott el késve egyes munkavállalókhoz, de kb. 9 milliárd dollár összegű átutalás rekedt meg a rendszerben ezen a két napon. Sajnos az eset pont a március 11-i hatalmas földrengés és szökőár után pár nappal történt, és bár a meghibásodásokat nem a természeti csapások okozták, hanem „csak” egy szoftveres összeomlás, a leállás rendkívül kellemetlenül érte azokat, akik pont ekkor utaltak át segélyeket a bank által vezetett alapítványi számlákra.

Az amerikai hadseregnél idén tesztelték a cloud computing technológiában rejlő lehetőségeket, például a frontvonalban álló haderők számára szimulálták a valósidejű hírszerzési információk hatékony megosztását. A 2.7 milliárd dollár értékű beruházás azonban alaposan leszerepelt az éles bevetésben, az egységek semmilyen adatmegosztást nem tudtak végrehajtani egymás között, a rendszer teljesen belassult több felhasználó egyidejű bejelentkezésekor, sőt a benne lévő riportoló és keresőszoftverek sem voltak egymással kompatibilisek. Összegszerű kárról nem tudni, de az ilyen orbitális fejlesztői hibák jelentősen alááshatják a bevetések sikerességét.

Végül egy komikus esemény is belefért még az ötösfogatba, Ausztráliában, Új-Dél-Wales-ben történt még márciusban, hogy a Commonwealth Bank 40 ATM-jéből szó szerint ingyen osztogatták a pénzt, még akkor is, ha nem volt fedezet az egyes számlákon. Gyorsan híre ment az akciónak, és rövid időn belül máris tömött sorokban álltak az emberek, hogy minél nagyobb összeget akasszanak le a „nagyvonalú” banktól, azonban a rendőrség hamar közbeavatkozott, és a pénzt illetéktelenül leemelők közül két embert le is tartóztatott. Mint utólag kiderült, a netbankos átutalásoknál is hasonló fiktív tranzakciók valósultak meg, így valószínűleg egy nagyszabású Robin Hood-féle szoftveres behatolás lehetett a háttérben. A jogtalanul pénzhez jutók nem sokáig örülhettek, ugyanis minden ATM jól be volt kamerázva, így a bank be is hajtotta az amúgy nem túl nagy kárösszeget minden érintettől.

IRIS 9000-el a Siri életre kel az iPhone-on

iris_9000

Az iPhone 4S megjelenésekor már írtunk a Siri nevű új szolgáltatásról, ami tulajdonképpen egy hangvezérlésű asszisztensprogram a telefonhoz, és képes olyan műveletek elvégzésére, mint például meetingek szervezése, email és sms küldése, ébresztő és emlékeztető beállítása, mozi vagy étterem keresése, de mindezeket csakis szóbeli parancsra.

Nem kellett sokáig várni, hogy egy dedikált kiegészítővel is előrukkoljon valaki, a gyártó gondolta úgy, hogy egy dokkolóval érdemes kiaknázni a Siri-ben rejlő lehetőségeket. Az IRIS 9000 keatív névválasztás, mert egyrész a Siri megfordítva, másrészt a híres HAL 9000-es szuperszámítógép nevére emlékeztet az Űrodüsszeiából, sőt a dizájnjában is rájátszanak erre a vörösen felvillanó kameraszemével.

A dokkolóhoz adnak egy távirányítót, amin egyetlen gomb van, azzal lehet aktiválni a rendszert, és utána diktafonként használható, az IRIS 9000 a bediktált parancsot azonnal továbbadja a dokkolt iPhone-nak, majd a beépített hangszóróból felerősítve tisztán és érthetően hallhatjuk a Siri válaszát. 15 méteres távolságból is veszi az utasításokat, és a Siri alapbeállításban selymes női hangját is kicsit gépiessé torzítja, hogy még jobban rájátsszon a mesterséges intelligencia illúziójára.

Egyelőre csak a legújabb iPhone-nal lesz kompatibilis, más iPhone-t ugyan rátehetünk tölteni, de az nem nagyon fog engedelmeskedni, akárhogy is hízelgünk neki, hogy nyögje már ki a várható időjárást, miközben nincs kedvünk felkelni a kanapéból. Az IRIS 9000 várhatóan 60 dolláros áron (~13.000 Ft) kapható majd 2012. elejétől.

A tovább után egy előzetes teaser videó nézhető meg az IRIS 9000-ről.

Nincs még vége! A poszt folytatódik: “IRIS 9000-el a Siri életre kel az iPhone-on” »