All posts in egyéb

A szieszta jó dolog, csak nem engedhetjük meg magunknak, vagyis mások nem engedik meg nekünk. Tőlünk délebbre, a mediterrán országokban alap, jár. Spanyolországban az ebéd utáni szieszta szent dolog, az alkalmazottak kettőkor hazamennek, és csak négy óra felé térnek vissza. Remek a szívnek, jó stresszűző, növeli a produktivitást. Sőt a szorgos Kínában a szieszta szinte kötelező, és mindegy, hogy hol tartják, vagy milyen pozícióban, állva, fekve, asztalra borulva, asztal alatt, sarokba támasztva. A Google-ről eddig is tudtuk, hogy jó munkahely így nem meglepő, hogy a cégnél a vállalati kultúra részét képezi az ebéd utáni pihi.

Na de mi a helyzet idehaza? A hivatalos szieszta felejtős. Hívjuk inkább munkahelyi zugalvásnak. Az indexen már külön fóruma van a munkahelyi alvás praktikáknak. Tippek és trükkök. Legnépszerűbb vonal a WC-n alvás. Ebben segít a WAN (Wrap-A-Nap) is. A tömör, plüssel borított fejpánt, fejpárna kizárja a zajt, a bántó fényt. Csendet, sötétséget biztosít és nem utolsó sorban bárhol, bármilyen szögben, pózban kitámaszthatjuk a fejünket, így minden adott a 10 perces WC-n szundításhoz. Alibit nem biztosít és a horkolástól, nyálcsorgatástól sem véd.

Mi a top 3-5-10 dolog, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre? — hangzik a jól ismert kérdés. Gyufa, olvasnivaló, tülélő plüssmackó, hogyan építsünk csónakot kézikönyv, sátor, műholdas telefon, kurblis mobiltöltő, napló, toll, cigi, csoki, szúnyogírtó, kötél, kés? Itt egy újabb ötlet, amit ugyan méreténél fogva nem lesz könnyű elcsomagolni, de jól jöhet, ha a tengerbe pottyant a jelzőrakéta.

Ahelyett, hogy félholtan olvashatatlan betűket karcolnánk a homokba egy bottal, sokkal elegánsabb, ha egy sztenderd fonttal, mondjuk egy talpas Times New Romannal a part homokjába nyomtatjuk az előre megfogalmazott és jól elkészített SEGÍTSÉG! üzenetet vagy annak angol/nemzetközi megfelelőjét, hacsak nem a Lupa szigeten futottunk zátonyra. A homokprinter nem más, mint egy emberméretű mókuskerék, melyben taposva, azt előregörgetve könnyen elhelyezhető a parton a kívánt üzenet.

A szerkezet egy spanyol dizájncsapat a Zanadesign műhelyéből került ki és korántsem a hajótöröttek szűk körét célozza meg, hanem az 1812-es Spanyol alkotmányra emlékezik, melynek egy fontos pillére volt a szólás- és sajtószabadság. És ehhez csatolt vissza maga a kerék.

Az EU a napokban engedélyezte egy új gyógyászati segédeszköz forgalomba helyezését, a P.L.E.A.S.E.-t (Painless Laser Epidermal System). A lichtensteini Pantec Biosolutions új platformja hamarosan felválthatja a kissé fájdalmas és sok pácienst pszichésen megviselő injekciós tűket.

A P.L.E.A.S.E.-nél nem alkalmaznak tűket, csakis lézersugarakat. Mielőtt berezelnénk a lézertől, fontos megjegyezni, hogy a sugarak rövid infravörös pulzusok formájában csak mikropórusokat nyitnak meg a bőrön, azon belül is csak az epidermisz rétegen, és nem mellesleg teljesen fájdalommentesen. A felnyitott hámszövetre egy gyógyszeres tapaszt helyez el a készülék, amiből a molekulák aztán elég hamar bekerülnek a keringésbe. A mikropórusok sűrűségét és méretét is lehet szabályozni, a kezeléstől függően így akár nagyobb gyógyszermolekulák is bevihetők. Az érintőképernyős kijelzőt elég egyszerű lesz kezelni, így az orvos mellett a páciens is könnyen tudja magának adagolni a szükséges dózisokat. Talán a cukorbetegek is fellélegezhetnek végre, és elfelejthetik a mindennapos szurkálásokat.

Nem tudom ki próbált már beszkennelni, majd be OCR-ezni (karakterolvasóval Word-ben szerkeszthető szöveggé alakítani) egy több száz oldalas könyvet, vagy akár csak puskagyártáshoz egy 50-60 oldalas jegyzetet egy otthoni asztali lapbeolvasó segítségével. Lassú és izzadságos munka. De azért ne sírjunk Gutenberg előtt ez kézzel történt. Egy feketeöves írnoknak is több mint egy év munkájába telt egy kézzel készült Bibliamásolat.

Na de ugorjunk egy nagyobbat az eddigi rekorder kütyühöz. Egészen idáig a Digitizing Line DL 3000 könyvszkenner tartotta a csúcsot, mely nevéhez méltóan óránként 3000 lapot volt képes feldolgozni, miközben az automatikus lapozást is megoldotta. Két baj van vele a mérete és az ára. $250,000 (48 millió Ft) és akkora, mint egy szoba.

A Tokiói Egyetem alagsorában ténykedő szakemberek Takashi Nakashima és Yoshihiro Watanabe ezt sokkal olcsóbban és kisebben megoldotta, ráadásul négyszeresen ráver az eddigi rekorderre és akár 12 000 oldalnyi karaktert is képes beszippantani egy óra alatt.
A PC-re kötött összeeszkábált fémvázon egy 500 képkocka per másodperc sebességű, 1280×1024 felbontású digicam figyel, mint pók a hálójában. A könyvet egyszerűen alátartjuk és kézben átpörgetjük. A rendszer másodpercenként 3 oldalt képes feldolgozni. Miközben szkenel arra is van ideje, hogy a lapok olvasása közben párhuzamos vonalakat vetítsen lézerrel, így a szoftver a könyv adottságai miatt görbe felületet szépen kiteríti síkba. Egyelőre csak prototípus, így várható, hogy mind a sebesség mind a felbontás tovább növekedik (hiszen az alacsony hibaszázalékú OCR-ezéshez legalább 5MP felbontásra lesz szükség), illetve a szakértő páros távlati célja a miniatürizálás, azaz egész beépíthetősége mondjuk egy mobiltelefonba. Videó a tovább után!

Continue reading “Szupergyors könyvszkenner — krónikás a Mátrixból” »