Év vége felé a cégek többsége igyekszik kiemelt ügyfeleinek kedveskedni valamivel, ha mással nem is legalább egy karácsonyi üdvözlőlappal vagy valami közös attrakcióval megemlékezni. Az ügynökségeknek még inkább fel van adva a labda, hiszen a karácsonyi produkció legalább akkora kreatív megmérettetés, mint bármelyik évközi kampány kiagyalása.
A brit Lost Boys International képeslap helyett a közös interaktív élményt választotta. Az ügynökség éppen frissítette mobiltelefon flottáját, a régieknek pedig a kuka helyett jobb helyet találtak. A karácsonyi projekt keretében az 50 db leharcolt mobilt egy csarnokban, egy 6 méter átmérőjű körben, csillárszerűen felaggatták. A "behangolt" és orgonába kötött telefonokat egy számítógép vezérli, melynek az LBi websitejára kivezetett virtuális klaviatúráján bárki lejátszhatja a Jingle Bells-t, miközben webkamerán élőben követheti a történéseket. Videó a tovább után!
Miért van az, hogy bizonyos területeken rohamosan fejlődik a technika és nevetséges próbálkozásként tekintünk a 10-20 éves megoldásokra, míg más területeken képtelenek vagyunk jobbat, szebbet készíteni, mint 3-4-500 évvel ezelőtt?
A hangszerek jó példák. A 17. században kézzel készült Stradivari hegedűk ma milliókat érnek és nem csak azért, mert régen készültek és kevés van belőlük, hanem mert jól szólnak, utánozhatatlanul jól. Szemben mondjuk a gramofonokkal, melyek a mai hi-end hifik nyomába se érnek.
A mai technológiákkal, hi-tech anyagokkal, számítógépes tervezéssel biztos jobb akusztikai teljesítményre képes hangszert lehet előállítani, mint pár száz évvel ezelőtt fából, kézzel - gondolta az osztrák Gerda Hopfgartner, amikor nekiugrott a Gavari hegedű megtervezésének.
A klasszikustól eltérő vonalvezetésű Gavarit a Tokiói designhéten mutatták be a nagyözönségnek. Ami a formatervezést illeti a dizájnert a mai modern yachtok és barokk, rokokó, biedermeier fűzőkbe szorított női vonalak inspirálták.
Na de hogy szól? Milyen trükköket vetettek be? Erről persze hallgatnak. A hi-tech szénszálas test és számítógéptervezte vonalak mögül valószínűleg a hangszer lelke, ami hiányzik, anélkül pedig semmi sem ér.
Az asztalon dobolás ugyancsak idegesítő tud lenni, hacsak nem mi magunk követjük el. Dobolhatunk feszültség levezetésképpen, úgy hogy észre sem vesszük, vagy a fütyörészéshez hasonlóan megszólaltathatjuk a fejünkben kavargó dallamot, ritmust. A dobolás az egyik legintuitív módja a zenecsinálásnak, hangszer sem kell hozzá feltétlenül.
A Domus Academy "Jam" koncepciója az asztalon dobolásnak ad egy merész löketet, melynek segítségével bárki légdobos virtuózzá válhat. Az ujjakra húzott gyűrűk vezeték nélkül kommunikálnak a központi egységgel. Minél erősebben dobolunk ujjainkkal az asztalon az annál nagyobb hangerőn kerül rögzítésre. Az ujjunkat a felületen végighúzva a hangszínt és további paramétereket is tudunk állítani. Nem rossz, de hasonló próbálkozásban továbbra is a reacTable a megdönthetetlen uralkodó.
A laser Beamz-zel különösebb zenei előképzettség nélkül bárki jólcsengő ritmusokat csalogathat elő a levegőbe hadonászva, az alig látható lézerhúrokat taperálva. Egy szintetizátorhoz hasonlóan a Beamz-zel egyszerre több hangszer hangját is megszólaltathatjuk, pengetve dobolhatunk vagy nekifeszülhetünk a skót dudának. Mindemellett számos előredefiniált dallamot, ritmust tartalmaz és 19 zenei stílushoz tud alkalmazkodni, köztük a jazz, hip-hop, reggae vagy a zúzósmetál. Az eszköz a zene stílusának megfelelően ügyel a ritmusra és figyel a hibákra, azokat bizonyos határokon belül remekül korrigálja. Minden keményvonalas lakodalmas szintis vágyálma.
A Beamz dupla W alakban helyezkedik el, oldalaként, kezenként 3-3 lézerhúrral, melyek gyakorlatilag láthatatlanok. Persze, ha metálra váltunk és odacsapunk a húrok közé, akkor nem hiányozhat a sör és a cigi sem, melynek ez esetben egy előnye van: a húrok valamelyest kirajzolódnak a gomolygó felhőben.
PC-re hogy máskép is csatlakozna, mint USB-n keresztül. A performanszok, jam sessionök természetesen mp3-ra rögzíhetőek. Ajánlott árcetli: $600 (kb. ) Itt kapható: Beamz
Ami az elektronikus zene előállítást illeti, mi továbbra is tántoríthatatlanul a reacTable-re gyűjtünk.
Kishazánk mindig is híres volt a sufnitunningról, házilag barkácsolt gazdaságos megoldásokról, de eddig sajnos pár amúgy remek moddingtól eltekintve nem sok hazai garázsprojektről számolhattunk be. Eddig.
Egy lelkes és tehetős kolléga, akinek már iPhone-ja is van, meg T-amp erősítője, meg zongorája, meg nappalija is, elhatározta, hogy épít valami 120 ezer alatti iPod, iPhone dokkolót és mi is lehetett volna jobb alapanyag erre a célra, mint egy igazi hangszer, egy klasszikus zongora.
Fontos a minőségbiztosítás, így kőkemény szabályok kerültek lefektetésre, már az elején:
nem lehet ocsmány, csak akkor csinálom meg, ha igényesen meg tudom csinálni elejétől a végéig.
az ipod hifi árának töredékét szabad elköltenem.
teljesen reverzibilis folyamatot akartam, mindent vissza tudjak állítani az eredeti állapotba.
fiatal generációnak bebizonyítom, hogy a McGyver igen is realisztikus, mindent egy svájci bicskával csinálok.
a zongorát ugyanúgy lehessen használni, mint eddig.
valahogy azért szóljon is.
A készítés menete és eredménye megtekinthető itt: iP(h)iano
Ha valaki valami hasonlóan pazar dolgot barkácsol otthon küldje be fotódokumentálva.
Ha a DJ pult a nem mindegy és valami klasszikus, de mégis überhatásvadász lemezlovász cuccra van szükség, akkor a Baby Grand Master a jó választás.
A gyönyörű, hófehér zongorába szigorú hardverarzenált pakoltak: két Pioneer DVJ-X1 DVD lejátszót, Edirol V-4 videó keverőt, 3 db Marshal monitort, 5 mélynyomót, 3 magassugárzót, 1100 Wattos erősítőt és egy Allen and Heath Xone 92 keverőt.
Akinek a szériafelszerelés nem lenne elég és nagyon mélyen a zsebébe tud nyúlni, annak további extrákat és testreszabott kiegészítőket kínálnak. Legkedveltebb extra a hidraulikával nyitható fedél és az állítható lábak, de kérhetünk rá neont, speckó fényezést vagy egyedi paintbrush motívumokat. És természetesen a pedálokkal indítható füstgép és lézershow sem hiányozhat a palettáról. A legdurvább, legexkluzívabb opció mégis a 4 méter hosszú Concert Grand Master kiadás, mely strechlimóként alázza az alapmodelt.
Ára nem publikus, azt csak közvetlen érdeklődésre árulják el a gyártók. Mondjuk eddig is sejtettük, hogy nem olcsó.
A reacTable egy teljesen újszerű ötleten alapuló ultra high-end elektro-akusztikus hangszer, melynek felületét egyszerre több játékos is hergelheti, hangot előcsalni pedig különböző speckó tárgyak a felszínen történő ide-oda mozgatásával, tekergetésével lehet.
Maga a főhardver egy áttetsző asztallapszerű képződmény, de mivel kerek és hangszerről van szó, azt hiszem a dob eggyel jobb hasonlat lenne, bár nem ütögetéssel jön a hang belőle. A felület alatt egy kamera figyeli az azon elhelyezkedő hanggeneráló objektumok típusát, elhelyezkedését, irányát, mozgását. Az objektumok teljesen passzívak, nem rendelkeznek semmiféle elektronikával vagy jeladóval, pusztán a fizikai jellemzőik (elhelyezkedés, mintázat, mozgás stb.) szolgálnak bemenő paraméterként a szintetizátor egységnek.
A lap alatt egy projektor is helyett kapott, ami vizuális visszajelzéseket vetít a megszólaltatott hangról az áttetsző felületre. Talán ez utóbbi a legdurvább fícsör.
A videó azt hiszem magáért beszél. Mindenesetre pazar performance:
Ismét egy frappáns iPod kiegészítő a nap alatt, mely könnyen nézhető USB-s kötőtűnek, amit az októberi Burdához adnak ajándékba vagy valami intruzív orvosi eszköznek fehér, steril színe miatt. Igazából iPod-hoz való virtuális dobverőkről van szó. A mozgásérzékelős dobverők segítségével lehet ütni a basszust az almás mp3 lejátszóból zakatoló rockballada alá. Az övre csiptethető kis kontroller segítségével lehet fülhallgatón keresztül némán headbangelni, de jóval inkább kikötni a cuccot a nem gyenge házimozirendszerre és nyers erőből megküldeni a vasárnapi ebédjén csámcsogó, amúgy felettébb unszimpatikus alsó szomszédot, mert megérdemli.
A virtuális dobverőkön helyet foglaló gombokat megszorongatva különböző cimbalom, basszus dob, kisdob, nagydob, tam-tam és egyéb effektek kapcsolhatóak real-time. Sőt olyan háttérritmusok és alapütemek pörgethetőek, amit egy keményvonalas lakodalmas-szintis arc is megirigyelne.
Az Audió Páva egy berlini arc talámánya, aki abból él, hogy különböző extrém cuccokat tervez, a zenélő ruházat a specialitása. A páva egy parabolához hasonló óriás plexi tányérból, 16 hangszóróból, erősítőből és egy aksiból áll. Összesen 150W-ot pumpál arcba.
A ruhának is beillő óriástányéron keresztül kihangosíthatjuk saját hangunkat (alkalmas foci meccsre vagy sima tömegoszlatásra) vagy külső zeneforrásból is táplálkozhatunk, legfeljebb a járókelők azt hiszik, hogy szériahibás a walkmanünk. Sőt ha többen is bevállalják, hogy ilyen páva cuccban mutatkozzanak közterületen, úgy házimoziszerűen összehangolható több egység is.
A videón két begerjedt audiópáva násztáncát (1,4Mb .mov) figyelhetjük meg, körülöttük az eseményt rezzenéstelen arccal tűrő parklátogatók és sírva szüleikhez menekülő gyerekek, akikbe valószínűleg örökre beégett az élmény.
Techno basics. A "Harddisko" egy olyan szerkezet mely egyszerű áramkörök segítségével 16 db már végét járó merevlemez kattogását egyesíti hallgatható elektronikus ritmussá. Az áramkörök segítségével az egyes HDD-k áramellátása megszakítható, a rájuk aplikált speckó mikrofonok segítségével, pedig a karakterisztikusabb zajok felerősíthetőek. Mindez persze egy keverőn keresztül és számítógépről vezérelve.
Minden HDD fej különböző ritmusban kattog és a gyártó, modell és firmware függvényében további extra rezonanciákkal színesiíti a gépi muzsikát.
A produkció végeredménye meghallgatható itt (500Kb Mp3). Hmmm, így utólag visszavonnám a hallgatható jelzőt. Hívjuk inkább érdekesnek vagy talán experimentálisnak a modemes betárcsázás és a magnóba szorult C-64-es játékkazi hangját imitáló zajokat.
Akinek a háztartásában a sör inkább fogyóeszköz, mint a háttértárolók, azok sem maradnak computer vezérelt zene nélkül. Nekik ajánljuk a MIDI vezérelt sörösüveg orgonát.
Az orgona alkoholmámorban búgó hangja igazi sörösüvegkből tör elő a klasszikus belefújós módszer hatására. A nagy közös berúgás eredményeként kiürült 100 db sörösüveg egyenként van tökéletesen és mardandóan behangolva, ahogy kell. A hangja? Pazar. És nem kell 10 részeg havernak piros fejjel erőlködve fújnia, mert a hangszer alkotója az egészet MIDI kompatibilissá tette, azaz a fekete-fehér billentyűket kell kalapálni, de számítógépről is megküldhető. Ideális eszköz kocsmai háttérzenének vagy a sokat látott lakodalmas szintis csávó lecserélésére. Az egyébként kiváló minőségben elkészített mesterhangszer pénzért is megvásárolható. Pontosan $22 900-t (kb. 4,5m Ft) kérnek érte. Itt lehet meghallgatni pl. hogyan szól rajta a StarWars soundtrack.
Ki gondolta volna 1951-ben, amikor Nikolaus Schimmel megalkotta az első zongoráját, hogy ez lesz belőle? Itt a XXI. század ultra designos zongorája a Pegasus CC 208 P. Ergonómikus billentyűzet, metál fényezés (tényleg), elektromos ablakemelő, akarom mondani napfénytető, vagyis zongorafedél nyitó, térben minden irányba állítható ülőke, hirdaulikus antilecsapás funkcióval ellátott puhán lecsukódó klaviatúra fedél és még sorolhatnám a pazarabbnál pazarabb funkciókat, ha értenék a hangszerekhez.
Így inkább nézzük a fizikai paramétereket és a piszkos anyagiakat: 311x162x112 cm, 580Kg (ezt vigyék fel gurtnival a 7 emeleti panelba). És ha leejtik is rosszul járnak, mert ára egy luxusautóéval vetekszik: $150 000 (=30m Ft)
Techno basics. A 
Ki gondolta volna 1951-ben, amikor Nikolaus Schimmel megalkotta az első zongoráját, hogy ez lesz belőle? Itt a XXI. század ultra designos zongorája a Pegasus CC 208 P. Ergonómikus billentyűzet, metál fényezés (tényleg), elektromos ablakemelő, akarom mondani napfénytető, vagyis zongorafedél nyitó, térben minden irányba állítható ülőke, hirdaulikus antilecsapás funkcióval ellátott puhán lecsukódó klaviatúra fedél és még sorolhatnám a pazarabbnál pazarabb funkciókat, ha értenék a hangszerekhez.
