A single touch és multi-touch után lassan új nevet kell kitalálni az egyszerre több képernyőn történő, érintés nélküli kezelésre (ami ha egyszerre több kézzel történik, akkor még izgalmasabb). Az Avatarban bemutatott lebegő és áttetsző LED-es képernyők és a Különvélemény futurisztikus kütyüi után itt egy újabb jövőbe mutató elképzelés, a Gesture Cube. A szerkezet képes aközeledő objektum (jelen esetben a kezünk) távolságát és mozgását érzékelni, ráadásul 3D-ben, több oldalról is. A GestIC felületi szenzor-technológiának köszönhetően meg se kell érintenünk a felületét,elég csak suhintani vagy integetni, szóval a zsíros ujjlenyomatoknak végre búcsút lehet mondani.
A készítők szerint szinte az összes kétdimenziós képernyőt fogja tudni kezelni, ha hozzá csatlakoztatjuk (mobiltelefon, mp3-lejátszó, tablet-PC), ugyanis maga a Gesture Cube csak input-termékként funkcionál. A Nintendo Wii és a hamarosan bemutatásra kerülő Microsoft Project Natal után itt a következő hadonászós csoda, a megjelenésére azonban még egy ideig várni kell.
Ismét egy újfajta játék-headset debütált az idei CES-en, a Psyko cég forgalmazásában. Az eddigi játékokra specializált headset-ek mindegyike valamilyen extra funkció hangoztatásával próbálta eladni magát (pl. „a legkényelmesebb”, „a legtisztább hangzás” stb.), de igazából egyik se tűnt valami innovatív újdonságnak. A Psyko 5.1 PC Gaming Headset esetében az 5.1-es sorround-hatás talán már nem is olyan nagy szám, azonban a hangszórók elhelyezése a fejünk tetején már annál inkább.
Összesen 5 darab speaker található felül, és mindössze akét mélynyomó ér a fülünkhöz. Az újítás abban rejlik, hogy nem az összes hangszórót sűríti a fejhallgató a fülünkbe, hanem bizonyos frekvenciájú hangokat a fejünkön keresztül vezet le a fülünk hátsó részéhez. Ezek a vezető csatornák a „PsykoWave guides” nevet kapták, csak hogy legyen valami „extra feature” menő elnevezés ennél a terméknél is.
A CES-en leginkább Call of Duty közben próbálták ki a headset-et, és a tapasztalatok szerint a játékélmény sokkal realisztikusabb lesz, a robbanások is élethűbbek (egyik fül hamarabb hallja meg, mint a másik), és az ellenség fegyverropogását is jobban be lehet határolni a hangok alapján (nem kell annyit forgolódni). Még kis ventillátorokat is beszereltek a mélynyomók mellé, így a fülünk sem izzad bele annyira a fülhallgatókba, ahogy az gyakran elő szokott fordulni, a ventillátorok ráadásul a külső zavaró hanghatásokat is kiszűrik (szóval a „Hagyd abba, ebéd van, gyere már!” élményromboló hatásokat el is lehet felejteni). 2010 első negyedévében várható, 299$-t (~60.000 Ft) kell kicsengetni ezért a játékélményért.
Minden valamirevaló oprendszer, online szolgáltatás valami nagyon karakteres szerethető figurával próbálja belopni magát a geekek szívébe. A Linux pingvin, a FreeBSD ördög, a Twitter veréb, vagy a Firefox saját farkát üldöző tűzrókája mind ilyenek. Az Android sem maradhatott ki a sorból. TV szpotok és óriásplakátok nélkül is hamar beégett az brandek leválogatásért felelős bal agyféltekébe a Google berkeiből kipattant robotos logo, így éppen ideje volt, hogy fröccsöntött műanyagba tárgyiasult formáját is megtapogathassuk.
A mobilos open source oprenszert fejlesztő Google és feltörekvő dizájner Andrew Bell (Dyzplastic) koprodukciójában, elsősorban gyűjtőknek, készült az Android Mini 01-es sorozat, melyben összesen 12 különböző figura található. A boltok polcaira azonban 16-os zsákbamacska csomagolásba kerül (tiszta Kinder-tojás utánérzés), így ha mellényúlunk, akkor akár 16 egyforma robottal lehetünk gazdagabbak, szerencsés esetben pedig elsőre meglesz a teljes 12-es kollekció és még négyet el is árverezhetünk eBay-en dupla áron.
A különböző dizájnban feszítő 7,5 cm magas, villanykörte csomagolású, műanyag Android Minik feje és karja is tekergethető. Az esztétikai élményen kívül azonban ennél mélyebb funkcionalitásra ne számítsunk.
Egyelőre még ne keressük, elvileg pár nap múlva február 10. körül lépnek piacra, első körben természetesen a tengerentúlon. DKE Toys
Már tavaly előtt megjósoltuk, hogy nem a H1N1 vagy az inka naptár miatt jön el a világvége, hanem a csoportba tömörülő agresszív, nagyfejű, pirosmasnins fehér cicák veszik át hamarosan a hatalmat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a sokat próbált darabolós gyilkosok kötelező célszerszáma a, kémfotókon megjelent Hello Kitty brandelt láncfűrészek. A benzingőzt pöfögő rózsaszín halálosztók rozsdás pengéjét meleg vér helyett egyelőre csöpögős szivecskék és talán a közelgő Valentin napra utaló "I love you" felirat dísziti. Természetesen a látszatnak nem kell bedőlni. Óvakodj a macskától!
Kapcsolódó cuccok, minden, ami Hello Kitty vagy láncfűrész:
Az igazi (nem filteres) szálas, leveles tea jól zárható csomagolásban érkezik. Fogyasztása valamivel körülményesebb, mint amikor filteres teát csak nyakonöntjük forró vízzel, de általában minőségibb cucchoz jutunk csak egy fém teafilterre vagy teatojásra lesz szülségünk. Az izraeli Monkey Business a Beatles rajongóknak kedveskedik szilikonból készült, mosogatógépbiztos sárga tengeralattjárós filterével, mely a csésze aljára ereszkedve engedi ki az ízeket. Videó a tovább után!
A CES-en sétálgatva folyamatosan leheletvékony másfél méter képátlóval feszítő 3D LED tévékbe lehetett botlani. De mi van, ha nem kell? Ha nincs szükségünk 3D-re, ha unjuk már a szögletes, lapos formákat és a fekete színtől is kiráz a hideg?
Az LG Serie 1 készülékeivel visszarepülhetünk a jövőbe és feldobhatjuk a nappalit egy igazi retro csemegével. Nyoma sincs full HD-nek, meg lapos képernyőnek, a műanyag narancs házban egy jó öreg 14 collos (36 cm) katódsugaras képcső bújik meg, gyönyörű króm tekerőgombok és lecsavarható lábak, a tetején pedig ott ágaskodik a nyuszifül antenna.
Természetesen nem kütyütemetőből vadászták össze a belső alkatrészeket, így a modern kor vívmányairól sem kell teljesen lemondanunk. Belül egy digitális tuner figyel, kompozit video bemenet a retro videojátékokhoz és természetesen a távirányító is szériatartozék.
És hogy fotelben hátradőlve teljes legyen a ötvenes évekbeli életérzés egy gombnyomással száműzhetjük a színeket, vagy akár megsárgult fotók szépia árnyalataiban is élvezhetjük a Hupikék törpikéket.
Narancs (14SR1EB) és barna (14SR1DB) színekben érkezik, egyelőre csak Koreában, 249 000 vonért (kb. 39 990,- Ft).
Elterjedésében, használatban a Twitter ha nem is a Facebook sebességével hódít, de azért ott liheg a második vonalban erősen, különösen, ha a lerágott csont web kettőről beszélünk vagy a social media kerül szóba mindig ott a kékverebes logó. A kék logó melynek kevesen tudják a történetét. Nem egy ügynökség készítette brief alapján sok száz-tíz-ezer dollárért, hanem a Twitter egy Simon Oxley dizájner portfóliójából választotta ki és szerezte meg mindössze 7 (hét) dollárért.
A microblogging platformon rengetegen csiripelnek, zúdítják az SMS hosszúságú státuszüzeneketket, de még többen vannak, akik teljesen haszontalan dolognak tartják. Részben igazuk is van, hiszen a Twitteren képződő content jelentős része önmagában értelmetlen, jelentés nélküli, hacsak nem ismerjük a mögötte áll embert, céget, site-ot. Nos nekik mutat fricskát Ricardo Nascimento és Tiago Martins a Rambler néven futó cipővel, melynek talpában, sarkában egy lépésérzékelő szenzor található, mely a zsebünkben lapuló 3G mobilra küld jelet Bluetooth-on keresztül minden megtett lépés alkalmával, mely egy kis alkalmazás segítségével folyamatosan Twiterre posztlódik. …tap..tap……tap….tap…..
Nem rossz, ha az értelmetlenség demonstrálása volt a cél, de azért a v2.0-át valamivel hasznosabb irányba is elvihetnék majd. Például a Nike+ plusszal kombinálva (ami szintén a cipő sarkába lapuló érzékelő) lényegesen izgalmasabb infókat lehetne Twiterre pumpálni a reggeli futásról, célokról, sebességről, megtett kilométerekről.
A Rambler egy lépésszámlálót is helyettesíthetne és a lépésenkénti idegesítő, folyamatos tap-tap postok helyett elég lenne, ha a mozgásszegény életmóddal úgy venné fel a harcot, hogy minden ezredik lépés után nyom csak egy nagybetűs „TAP”-et a csirip csatornánkra, így hirdetve, hogy ma sem BKV-val mentünk munkába.
A projekt vagy eleve kudarcra volt ítélve, vagy csak a nagy hóban elakadtak, de már az ötetgazdáktól sem jönnek a tap-tap Tweetek a hivatalos csatornán...
Steve Jobs ma ünnepélyes keretek között leleplezte a nyár vége óta várva várt tabletet, melyről már majdnem minden infó kiszivárgott és egész pontosan, de azért marad még pár meglepetés.
Az Apple új érintőképernyős kütyüje az iPad átmenet egy netbook és az iPhone/iPod Touch között, egy XXL-es iPhone vagy tablet (PC) kategorizálja mindenki ahogy szeretné, illetve még az oly népszerű digitális könyvolvasókkal is versenybe állítható, igaz az e-ink kijelző azért szemkímélőbb hosszútávon, mint az iPad, amúgy gyönyörű LED-es képernyője.
Funkcióit tekintve, amit eddig is sejteni lehetet: web böngészés, email, multi-touch érintőképernyő, virtuális billentyűzet, fotó- és videónézegetés, YouTube, iTunes elérés, Google Maps, alap szervező (jegyzet, naptár, névjegyek, határidőnapló stb.) alkalmazások stb.
Ami picit új: iBooks. Alkalmazások és zenék után digitális könyvesboltot is nyitott az Apple (öt nagy partnercéggel leszerződve) és ezzel megvetette a lábát a karácsonyi szezonban robbanásszerű növekedések indult digitális könyv/olvasó piacon is. Természetesen mindezt Apple designban. A coverflow zenelapozgatás után a könyvek stílszerűen egy virtuális könyvespolcon jelennek meg.
Aztán, ami sejthető volt, de nem biztos, viszont okos húzás: az iPad kompatibilis az AppStore teljes 140 000-es kínálatával, ez a masszív szoftverbázis biztos nagyban segíteni fogja a kütyü terjedését. Igaz a megoldás jelenleg kicsit félmegoldás, mivel vagy negyedképernyőnyi méretben nézzük a kijelző közepén, vagy kitesszük full-screenre, viszont minőségromlással, 2x méretű pixelekkel, de szerintem 3 hónap sem kell ahhoz, hogy az alkalmazások nagy részét készítőik iPad felbontású megjelenítőre is optimalizálják, hiszen ezzel saját eladásiakt növelhetik.
Fizikai megjelenés, speckó: 9,7 collos háttérvilágított 1024*768-as LED kijelző (fura, hogy nem egy szélesvásznúbb mondjuk 1280*720-as HD felbontást választottak). A4-A5 közötti méret. 24*19*1,3 cm, 680 g. 16-32-64 GB memória. 1GHz-es új Apple A4 alacsony fogyasztású proci. Egy aksitöltéssel 10 óra videó, web, zene, akció, készenléti állapotban pedig hetekig bírja állítólag. Ami az érzékelőket illető gyorsulás mérő és fényérzékelő szenzor került bele.
Ami a lehetséges hálózati funkciókat illeti „n” szériás WiFi, Bluetooth és egyes modellekben 3G kapcsolat áll rendelkezésre. Ez utóbbiban trükk a nem standard méretű SIM-kártya, így a ki-lockololások, hekkelések sokkal jobban kontrol alatt tarthatóak. Harminc dollár (5690,- Ft) körül várható a tengerentúlon a korlátlan 3G internet havidíja.
Ami a kiegészítőket illeti, vehetünk hozzá egy a dokkolóra csatlakoztatható valós billentyűzetet, csinos apple logós védőtokot és jó pár csatlakozót.
Az ártáblázat pedig kevésbé elszállt, mint várható volt, igaz ezek az amerikai árak, Európában és főleg idehaza lényegesen vaskosabb árcetlikre számíthatunk. Összes 3x2 modell létezik 16-32-64 GB és csak WiFi ill. WiFi+3G és ezek kombinációi. A belépő modell 16GB+WiFi $499 (93 900,- Ft), míg a legnagyobb tudású 64GB+Wifi+3G $829 (156 900,- Ft). További fotók videók a tovább után!
Igaz, hogy van egy-két elvetemült taxis, de általánosságban nem rossz a helyzet, ha az egyetlen alapszabályt betartjuk: utcán nem szállunk be jelöletlen vagy valami egzotikus logóval ellátott taxiba, hanem minden esetben telefonon rendeljük az autót kedvenc szolgáltatónktól és nagyívben elkerüljük a buherált órával a zsebünkre utazó mezitlábas taxismaffiát. Indiában, Thaiföldön, ahol az egyik legjobb közlekedési eszköz a Tuk-Tuk a fogyasztóvédelem által bemért, hitelesített, plombázott órára ne számítsunk. Ha van, az is azt számolja csak, hogy hányszor fordult a kerék. Lehet, hogy akkor járunk jobban, ha az óra nem is megy, hanem előre alkudjuk ki az árat. Bár az ottani árszínvonalon, ha durván becsapnak, akkor is olcsóbban utazunk, mint itthon bármelyik társasággal.
Siddharth Vanchinathan indiai dizájner megpróbálkozik a lehetetlennel és a kiszolgált villanyórákból és egyéb sufni tuning megoldásokból összehekkelt mérőórákat szeretné uniformizálni egy abszolút hi-tech a kor követelményeinek, mind a technológiai, mind design szempontból megfelelő kütyüvel.
GPS és stopper lapul benne, így precízen méri a megtett távon és eltelt perceket. A GPS infók alapjánszöveges kiírja melyik utcában hasítunk éppen és természetesen az összeg is látszik, jó nagyban. A peremén körbelépdelő sárga szagatott vonal egy (vagy száz) helyi pénzegységet jelöl, attól függően melyik országban üzemel a kütyü.
Továbbgondolva és némileg egyszerűsítve a dolgot, inkább egy taxióraként üzemelő mobilos alkalmazásnak lenne haszna, mely elsősorban GPS-képes okostelefonokon lenne igazán hasznos. Induláskor lenullázzuk, beütjük a km és a várakozi díjat, a távolságot, perceket méri a mobil, majd érkezéskor megállítjuk a saját ellenőrző eszközünket és összehasonlítjuk a taxiórán látható Ft összeggel. Remek vitákra kínál alkalmat.
Illetve bepattinthatjuk saját autónkba is, ha van hozzá arcunk, akkor ismerősök fuvarozáséért is kérhetünk pénzt, de legalábbis megmutathatjuk mennyi lett volna az út taxival.
Poll: Ha taxi, akkor melyik társasággal utazol szívesen? Durva taxis sztorik jöhetnek kommentbe.
Nem, nem egy prostitúcióra kényszerített rendszergazdáról lesz szó, hanem egy hardcore művészi alkotásról. Egy internetre kötött akril kockáról. Deceive and Slaughter!
Egy műtárgy általában jó befektetés. Így gondolta a posztmodern éra egyik legellentmondásosabb filozófusa is, a pár éve elhunyt Jean Baudrillard is a mű egyik ihletője. A másik múzsa minimalista irányzatot képviselő Robert Morris„Box with the Sound of its Own Making” alkotása volt. És hogy mi született ebből?
Az alkotás egy fekete akril doboz formájában öltött testet, mely egy Ethernet kábellel (ráadásul nem is Wi-Fi-n) csatlakozik az internetre. Némi áramkörrel, szoftverrel és mesterséges intelligenciával is felvértezte alkotója. A csalogató „Deceive and Slaughter” névre keresztelt kocka így minden 10 percben ellenőrzi, hogy él-e még eBay-en az önnönmagát áruló aukció. Amennyiben nem úgy automatikusan újat indít el azzal az árral, amivel utolsó tulajdonosa megvette. Eddig követhető?
A szerződéses feltételekben szerepel, hogy az új tulajdonosnak le kell csengetnie a lecsapott összeget, haza kell vinni és rá kell dugnia az internetre, hogy a doboz tovább árulhassa magát és ha valaki ismét lecsapja az adott összegen meg kell tőle válnia.
A kockába az alkotó „művész” Caleb Larsen lehelt lelket, mely ezt követően ezer dolláros (190e Ft) induló áron kezdte el magát árulni pár napja. Első körben $2500-ért kelt el, majd ennyivel indult a második kör, mely most már $4250-nál tart (809 000,- Ft).
Érdekes kísérlet. A műtárgy valóban jó befektetés. Egy festmény vagy ékszer általában hosszú éveket tölt tulajdonosánál mielőtt tovább vándorolna egy magasabb összegért. Jelen kísérletben azonban ez a körforgás olyan mesterséges akceletárokkal lett sokszorosára gyorsítva, mint az interneten cunamiként végigsöprő viral ereje, kombinálva a modern kor aukciós interfészével, ahol még gyorsabban fel lehet srófolni az árakat. Jelenleg hatalmas a kereslet a kockára, aki időbe beszáll és sikeresen nyer egy aukciót több ezer dollárt kaszálhat, de aztán mi van, ha valakinél ottragad a doboz egy eladhatatlan milliós áron? Gyors meggazdagodás? Pilótajáték? Vagy csak egy kis promó az egyébként ingyenesen letölthető „The Value of Nothing” könyvnek? Ha nem felejtjük majd pár hónap múlva ránézünk hogy áll a dolog. Az aukció aktuális állása itt követhető: Deceive and Slaughter
Az ASUS legújabb laptopja nem véletlenül néz ki ilyen jól. A letisztult vonalvezetésű alu gép megjelenése a dán high-end audio gyártó a Bang & Olufsen dizájnereinek munkáját dicséri. Az élekről, sarkokról, anyaghasználatról, a legkisebb részletekről, sőt még a sajtófotók színteréül szolgált beton loft enteriőrökről is ordít a B&O életérzés. Mindez pedig egy minimum kétszeres szorzóval az árcetlin is visszaköszön majd, abban biztosak lehetünk.
Ahogy a fotókon a billentyűzet vs. képernyő arányából is látszik nem egy kis gépről van szó, ráadásul az amúgy is hatalmas 18,4 collos full HD LED kijelző két oldalát még egy-egy B&O ICEpower hangszóróval is megtoldották. Az igazi érdekesség azonban a billentyűzet job és ball szélén látható, ugyanis az Asus NX90Jq bizony két touchpadot kapott!
Nem mintha nem fért volna el a space alatti hatalmas csiszolt alu csuklótámaszon. A dual touchpad azonban inkább öncélú design elem, mintsem gyakorlatban is hasznos fícsör. A többség középen, alul fogja keresni, nem megy a multitouch, azaz a kettőt nem használhatjuk egyszerre, mert olyan mintha két egeret rángatnánk, DJ-zni sem lehet rajta, így legfeljebb a balkezesek örülhetnek, hogy ez egyszer rájuk is gondoltak.
De a motorház fedele alatt megbújó részletekről se feledkezzünk meg. Ott is minden rendben van. Az Asus NX90Jq-ban egy Intel Core i7 proci ciripel, Mellette egy NVIDIA GeFore GT 334M videókártya, dupla winyó (2*640GB), Blu-Ray és már USB 3.0 kompatibilis. Hamarosan kapható. Árcetli: $2500 (475 000,- Ft), ami nem olcsó, de a 18-19 collos kategóriában egyáltalán nem sokkoló.
Egy újabb örült egér-mutációt mutatott be a Mad Catz számítógépes kiegészítőkkel foglalkozó cég. A Cyborg R.A.T. egerét (ami saját megfogalmazásukban mar "patkány méretű") egyértelműen a hardcore játékosoknak terveztek.
Annyi gomb, csavar és görgő van a felületen, hogy elsőre meg se lehet mindet számolni. A cég tájékoztatása szerint ez az első ilyen jellegű egér, amin teljes mértékben állíthatóak a gombok, így megfelelően igazodik a felhasználó kézformájához.
Az ergonomikus kialakítás mellett a fekete-vörös színekkel próbálják nyomatékosítani a vérengző utánérzést, hátha megjön a kedvünk egy jó kis deatmatch-partihoz. Az ára egész barátságos lesz, $50-130 (9 490-23 490,- Ft) között várható wireless vs. USB kapcsolat illetve érzékenység függvényében (3200, 4000, 5600 dpi). További képek a tovább után.
Elterjedésében, használatban a 
Ha taxi, akkor melyik társasággal utazol szívesen? Durva taxis sztorik jöhetnek kommentbe.
